Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Tanulmányok - Katona Győr Zsuzsa: Az első keresztények a Dél-Dunántúlon az ókeresztény temetők tükrében - Sopianae
Arról a későrómai korba datálható hamvasztásos sírról, amely még délebbre a Ferenciek utcában (korábban Sallai u.) került elő később esik szó.28 A keleti oldalon ugyancsak korábbi régészeti megállapításokat tudunk megfigyeléseinkkel alátámasztani, a Széchenyi tértől keletre szignifikáns mennyiségű későrómai sír előfordulásával nem számolhatunk. Pár sír került elő a Régészeti Múzeum bejárata előtt29 és a negyvenes évek elején a Belvárosi Templom alatt.29 A temető határa nyugaton: Kárpáti Gábor nem talált római sírokat a Szt. István tér nyugati házsora telkein végzett leletmentésén, ahol néhányéve középkori temetőt tárt fel.30 A temető nyugati széle valahol a cella trichora körül lehet, vagy ha ettől nyugatabbra voltak még, akkor azok a püspöki palota építésekor semmisültek meg. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy az építkezések során korábban is rábukkantak sírokra, ezekről azonban még feljegyzések sem maradtak. Azok a sírok, amelyeket a cella trichora- Szt. István téri szökőkút vonalától nyugatra kerültek elő már más temetők sírjainak tekinthetők.31 A temető északi határát a Székesegyház mögött kell keresnünk, vagy éppen a Székesegyház alatt. A feltételezett középkori egyetem ásatásakor a Székesegyház közvetlen északi szomszédságában már nem találtak in situ római sírokat.32 A 4. századi temetkezési szokásokra jellemző az is, hogy a temetők fokozatosan a lakott város addigra már elnéptelenedett területeire is átterjedtek, ami a mi esetünkben azt jelenti, hogy késői sírok előfordulásával kell számolnunk a város területén végzett feltárásainkon. Legutóbb két melléklet nélküli sír került elő a római város legsűrűbben beépített területén a mai Bajcsy-Zsilinszky úton.33 Sopianae későrómai temetőjét az itt előkerült és feltárt épületek keresztény szimbólumokkal díszített falfestményei alapján általában keresztény temetőnek tartjuk. Az olyan egyértelműen keresztény szimbólum mellett, mint a Krisztus monogram (amely azt az 1999-2000-ben végzett ásatáson előkerült bronzlemezt is díszíti, amely a kötet borítóján látható) az I-. sz. sírkamra homlokzati falán látható, azonkívül a Geisler E./ Apáca utcai festett kettős falú sír oldalán is feltűnik.34 Más bibliai keresztény gondolatkörhöz tartozó ábrázolásokkal (A Bűnbeesés, Dániel próféta az oroszlánok barlangjában, Szűz Mária és a gyermek Jézus, Jónás története, a Háromkirályok látogatása, Jó pásztor, halak, galambok, horgony) együtt világi jelenetek (medalionokba foglalt portrék, a fehér ruhás trónuson ülő alak a mauzóleum keleti oldalán) és növényi ornamentika is díszítik az épületeket. Emellett sok sírépítmény fala díszítetlen (Ш. IV. VI. VII. VIIIXII. sírkamrák) ezeket azonban a szerkezeti hasonlóság és a feltárásuk során talált leletanyag alapján ugyancsak ókeresztény épületnek tartjuk.Sopianae kevésbe jelentős település volt a 2. században35, az eddig feltárt épületek nagy része is ennél későbbi időszakra a 4. századra datálható. A város területén korai római (1-2. sz.) temetőt nem is ismerünk. A korai A Vasasi temető nem hozható Sopianaeval kapcsolatba.36 Természetesen vannak arra utaló nyomok, régészeti evidenciák, hogy a város már a 2. században is némileg lakott volt, de Sopianae a 3. század végén vált igazán jelentős településsé, azáltal, hogy a négy részre osztott Pannonia Valeria nevű tartományának közigazgatási központja lett. Erre utal város pénzforgalmának elemzése is.37 Az ókeresztény temető sírépítményei 1.1. sz. festett (Péter-Pál) sírkamra (1. ábra 1.) 1. kép Szent István tér 1. sz. sírkamra É-ifal. Péter-Pál apostolok ábrázolása a krisztus monogrammal A 4. század második felében épült É-D tájolású épületet 1782-ben találták meg,41 de a szakirodalomban éppen Koller nyomán gyakran a téves 1780-as dátum jelenik meg.42 A kétszintes épület három részből áll: a Felső szinten található kápolna szertartások tartására szolgált, az ez alatt épített festett falú föld alatti sírkamrába kisméretű előcsamokvezetett.43 Az sírkamra és a sírkápolna között közvetlen architekturáis kapcsolat nem volt, mindkettőbe külön-külön bejáraton keresztül lehetett bejutni. Ez a külön-külön bejárat természetesen csak az adott geológiai körülmények között képzelhető el. A Mecsek természetes lejtői, mintegy természetes teraszok lehetővé tették ezt.
