Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon - Zala, Somogy, Tolna megyében
A faluval szemközti dombtetőn, temetőben, igen szép környezetben áll a fehérre meszelt falu körtemplom. Félhengeres lizénák díszítik a kerek hajót, négyszögű előfalazással kiemelve tapad hozzá keleten a kicsi patkóíves szentély. A hajó déli falát négy félköríves rézsűs román ablak világítja, a szentélyen két ablak látható. A déli hajófalban nyílik a teljesen átalakított kapu, melyen belépve a hajó kupolaboltozattal fedett terébe érünk. Csúcsíves diadalív választja el a hajót a félkupolával fedett szentélytől. A hajófalon körben 8 csúcsíves ülőfülke szolgált ülőhelyül. A hajófalban vezet fel a lépcső a fából készült nyugati karzatra. A kallósdi kerektemplom minden részlete nagyokú igényességgel és magas mesterségbeli tudással készült. Az 1263-as oklevélben említett Nagykallos falu temploma volt, a falu királyi várbirtokon állott. A törökök a falut felégették, már 1580-ban elpusztultnak írták. A kapomaki bencés apát állíttatta helyre 1740-ben. Az 1989-ben végzett műemléki kutatás után restaurálták a templomot és megújítva teljes szépségében áll előttünk. KALLÓSD, RK. TEMPLOM (ZALA MEGYE) 50. kép Kallósd, körtemplom (13. század) HÉVÍZ - EGREGY, RK. TEMPLOM (ZALA MEGYE) A falutól távol, domboldalon, szép környezetben áll a templom, temető veszi körül. Kőből épült, római alapréteg felett, a 13. század második negyedében. Szentélye egyeneszáródású, hajója négyszögű, nyugaton négyszintes karcsú torony emelkedik ikerablakokkal. A toronysisak háromalakú oromzatát csürlősen falazott kősisak fedi. Déli kapuja mai formájában barokk. A toronyaljában barokk keresztboltozatot látunk, a szentélyt fiókos dongaboltozat fedi, a hajó síkfedésű. Az északi hajófalban három, a délin két ülőfülke található. A tornyon 13. századi festés látszik. 1221-ben említik az Atyusz nembeli Sal comes Egregy nevű prédiumát. 1266-ban az Atyusz nemzetségből zálogba vették a Lőrinte nembeliek a falut és az 6 birtokosztásuk kapcsán 1341-ben említik a Szent Katalin tiszteletére szentelt templomot. A török időkben megrongálódott épületet 1731-ben állították helyre, majd 1964- 65-ben restaurálták. MURASZEMENYE, RK.TEMPLOM (ZALA MEGYE) 1248-ban a Hahót nemzetség ferences kolostort alapított és építtetett Szemenyén. Ennek csekély maradványait néhány éve kavicsbányászással megtalálták, de megtartani nem lehetett. 1322-ben szerepel a falu plébániatemploma, amely Szent Bertalan apostol tiszteletére van szentelve. 1353-as, 1367-es oklevelek beszélnek a faluról, amely a lendvai Bánffy családé volt /Hahót nemzetségből/. 1469-ben már oppidum, vámját révjét említik a Murán. Temploma átalakított formában maradt ránk, középkori előzményekkel. A barokk átépítés 1741-ben történt. Nagyméretű nyugati tornyát hegyes sisak fedi, szentélye félköríves zárodású. Az 1966-os restauráláskor külső falain és tornyán kváderutánzatú festést találtak és restauráltak, ami igen különleges, szép külsőt kölcsönöz a templomnak. Sokszögzáródású koragótikus templomok A 13. század második felében megjelenő sokszögzáródású szentélyek és az ebből fakadó fejlett boltozati rendszerek átmenetet jelentenek a gótikus felé. Kezdetben a sokszögű szentélyek támpillér nélküliek, a hajók síkfedésűek és az épületek arányai, részletei még román formákat mutatnak. CSESZTREG, RK.TEMPLOM (ZALA MEGYE) A falu szélén, a hetési síkságból kiemelkedve áll a templom, kis kert veszi körül. Téglából épült a 13. század második felében. Nyugati homlokzata előtt zömök torony emelkedik, félköríves kapuja és az egész torony román kori. Hajója nyújtott négyszögű, szentélye sokszögzáródású, támpillérek nélkül, csúcsíves, mérműves ablakokkal. Külső falán középkori festés nyomait találták. A
