Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon - Zala, Somogy, Tolna megyében
CSATÁR, RK. TEMPLOM (ZALA MEGYE) Festői környezetben, a Válicka patak völgyét kisérő dombsor legkiemelkedőbb pontján áll a templom. Hatalmas, nyugati homlokzat előtti tornya uralja az épületet. A tornyon alul résablak, a felső szinten elfalazott ikerablakok nyílnak déli és északi hajófalát eltorzítják a későbbi hozzáépítések: sekrestye, délen az 1775. körüli kápolna, így alig érzékeljük az átlagosnál hosszabb hajótestet, amelyhez félköríves román szentély tartozik. A hajó boltozata barokk, a szentély félkupolával fedett, a csúcsíves diadalív bélletében egy-egy féloszlop áll. Az 1993-as tatarozáskor a téglaépítészet sok szép részlete: gazdag lizénarendszer, ívsoros párkány került elő. A templom két periódusban, a 13. század közepén épült. 58. kép Csatár, R.k. templomi 13. század). Atalakít\>a 18. sz.-ban Gut-Keled nembeli Márton ispán 1138-41. táján Szent Péter tiszteletére bencés apátságot alapított Csatáron, amelyet később a 16. században erődítettek. Az 1690-es összeírás a csatári határrész Botfa falu melletti részen említi a Szent Péter templom romjait. Csatár falu egyidős az apátsággal. Plébániatemploma Szűz Mária tiszteletére volt szentelve, ennek papját 1333-ban a pápai tizedjegyzék említi. Az 1690-es összeírás a Boczföld falu melletti határrészben említi a Szűz Mária templomot és ez a mai templommal azonos, ezt 1738-ban építették újjá barokk stílusban. KEHIDA, TEMETŐKÁPOLNA, UN. DEÁK SÍRBOLT (ZALA MEGYE) Falutól távol, temetőben, magas domboldalon áll a kisméretű templom. Egyhajós, torony nélküli épület, félköríves szentéllyel, amelyen két, a hajón szintén két félköríves ablak látható. Déli kapuja egyszerű félköríves nyílás. A nyugati oromfalon szintén van egy román kori ablak, mely a hajdani nyugati karzat megvilágítását szolgálta. A hajó belsejében a Deák család kriptája található. Az egykori falu nyomait a templomtól északra lévő domboldalon figyelhetjük meg. Ha gondosan megvizsgáljuk az 1263-as oklevél határleírását, amit eddig a szomszédos Kallósd falura és templomára vonatkoztatott a szakirodalom, akkor biztonsággal megállapíthatjuk, hogy az 1263-as oklevélben említett Kiskallos falu itt volt. A 12. század elején királyi birtok volt, 1263-ban cserébe kapták Komár földért a királyi nemesek közé emelt Orosz fiai, akikben a templom építtetőjét vélhetjük. Nem a kallósdi kerektemplomot, hanem e szerény kis egyházat építtették az Orosz-fiak 1263. után. 1333-ban a pápai tizedjegyzék említi plébánosát, egy 1360-as oklevél a Szent Miklósnak szentelt egyházat. A törökök a faluval együtt felégették, 1719-ben építtették újjá. 49. kép Kehida, temetőkápolna (13. század).
