Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Tartalom
ELŐSZÓ A „kEippySÉG ÉS ALLAMÍsAC BARANYÁBAN" C. MILLENNIUM! 1000. karácsonyán István fejedelem a П. Szilveszter pápa által adományozott koronával királlyá koronáztatta magát. Ennek millenniumát ünnepeljük ebben az évben. Ha nem is tudjuk bizonyosan, hogy milyen koronával történt a szertartás, a mai szent korona ezt a történelmi eseményt jelképezi számunkra. Ahogy manapság sem alakulhat önálló állam a nagyhatalmak beleegyezése nélkül, úgy akkor sem jöhetett létre szuverén állam az akkori hitelesítő, a pápa jóváhagyása nélkül. A korona, az önállóság szimbóluma, mindenképpen pápai kegy volt. A pécsváradi kiállítás megnyitására készült katalógus ezt még inkább kiemeli. A történelem tanúsága szerint ugyanis az akkor már létező bencés apátság apátját, Asztrikot küldte István fejedelem a pápához, hogy megnyerje az önálló állam jogát, a koronát. Erre mi baranyaiak igen is büszkék lehetünk. A kereszténység e területen, Pannóniában nem volt ismeretlen. Erről tanúskodnak azok a sírkamrák, amelyek a pécsi bazilika előtt a föld mélyében helyezkednek el. A sírkamrák korából származik az a római tégla is, amelyet a szekszárdi múzeum őriz. A Kisdorog határában talált római kori téglára Arius püspök neve és sematikus alakja van begravírozva és így jelzi, hogy Dél-Tolnában létezett az ariánus színezetű kereszténység. Szeretném megemlíteni azt is, hogy 857-ben Pécsett a salzburgi püspök templomot szentelt. Pécsnek nemcsak a szláv eredetű neve, hanem a latin Quinque ecclesiae és a német Fünfkirchen elnevezés is az ötös számra, az öt vértanúra utal, akik tiszteletére az öt templom épült. Szent István megkoronázása, melynek millenniumát ünnepeljük, nem keresztény előzmények nélkül történt: a nyugati, latin kereszténység felvételét éppen a mi régiónk alapozta meg. A pécsváradi kiállítás ilyen értelemben és ilyen háttérismerettel értékelhető a maga valóságában. A kiállítás azonban nem áll meg a múltban, hanem előre is mutat. Tanúsítja az istváni értékeket és örökséget, majd tovább tekint abba az irányba, amely felé ez az örökség életet és értéket alapozott. A kiállításon szereplő és a katalógusban tanúságot tevő építészeti emlékek, az államiság fotóemlékei, az áthagyományozott borkultúra, amely a pécsi „tűkének” is múlttal rendelkező szellemi értékét jelzi, a látványon túl szellemi és lelki értékek hordozójaként álljon előttünk. A külső keret a szakember tolmácsolásában belső értékek hordozójává válik. A kiállítás és a katalógus ezekre a belső gazdagságot hordozó értékekre vezet. A millennium e kiállítás által a múlt értékeit a jelenben helyezi, hogy jövőt alakítson Köszönöm a rendezőknek és Pécsváradnak, hogy a múlt vállalásával a jövőt reménnyel töltötték meg. Pécs, 2000. Gyümölcsoltó Boldogasszony napján Mayer Mihály pécsi megyéspüspök
