Ecsedy István - Kemenczei Tibor - Kovács Tibor: A bronzkor kincsei Magyarországon Időszaki kiállítás katalógusa (Pécs, 1995)
A magyarországi bronzkor fémművessége - Rézkori hagyományok és a bronzkori technika kezdetei (Ecsedy I.)
szerepet játszott a vucedoli és a somogyvári-vinkovci kultúra a bronzkori fémművesség korai szakaszában. A szóban forgó korszak egyes temetkezései (Mala Gruda, Velika Gruda, Balkán-Abapuszta, Sárrétudvari-Örhalom) eléggé világosan mutatják, hogy az egyszerű, nyitott bronz vagy ezüst haj karikák mellett az arzénbronzból ill. rézből készült balta és tőr együttese a társadalom vezető rétegének fegyverzetéhez tartozott. Ugyanakkor a raktár- és műhelyleletek a balták mellett főleg lapos vésőket (Petralona, Dunakömlőd), valamint vékony, görbített élű, karos vésőket (Fájsz) tartalmaznak. A fémművesek tehát a fegyverként és eszközként egyaránt használt baltákon kívül a famegmunkáláshoz kiválóan használható, hornyolásra alkalmazható vésőket és gyaluéleket készítettek. Valószínűleg nem állunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy ezek használatát jól értették a közösség előkelői is - akár Odysseus maga-készítette ágyasházára is gondolhatunk. Ami a metallurgiai tevékenység részleteit illeti, az első nehézséget a nyersanyag eredetének kérdése jelenti. Nem valószínű, hogy a közeli Mecsek hegységben minimális mennyiségben és alig néhány helyen fellelhető azurit és malachit szolgált volna nyersanyagforrásként. A vucedoli-zóki kultúra stabilitását, az anyagi kultúra messzemenő egyezéseiben is tükröződő szervezettségét és a minden egyes telepről ismert, tehát igen produktív fémművességét figyelembe véve folyamatos, sőt szervezett nyersanyagfőrgalommal számolhatunk, bár a kultúra területéről felhasználásra előkészített fém nyersanyagot nem ismerünk. A zóki településen a rézérc kohósításának nem találtuk nyomát. A néhány megtalált salak alapján feltételezhető viszont, hogy az odaszállított nyersanyagot a gömbsüveg alakú öntőtégelyekben az újraolvasztás során tisztították, finomították. Az egyik salakképző anyag az öntőtégelyekbe rakott meszes homokkő illetve a helyben található pannon üledékből származó mészkonkréció lehetett. Az egyik tégelyben vastag rétegben találtuk ezt az anyagot. Annak érdekében, hogy a tégely egész belső felületét kitölthessék ezzel az anyaggal, a tégely belső oldalát hálómintaszerű, mély bemetszésekkel látták el. A tégely belső felületére felvitt mészréteg funkciója a salakképzésben való részvétel mellett még a hőszigetelés is lehetett, így biztosították az öntéshez szükséges hőfok megőrzését abban a szakaszban, amikor az olvadt rezet tartalma16. kép: Bronzműves eszközei (öntőforma, tégely, fúvóka) Zók- Várhegyről, vuee doli kultúra.
