Ecsedy István - Kemenczei Tibor - Kovács Tibor: A bronzkor kincsei Magyarországon Időszaki kiállítás katalógusa (Pécs, 1995)
A bronzkor Magyarországon - A bronzkor kezdete (Ecsedy I.)
politikai kereteket szétziláló vándorlások idézték elő, hanem egy olyan történelmi folyamat, amelyen belül kisebb vándorlások nyilvánvalóan lezajlottak; a népesség kicserélődésének feltevésére azonban nem lehet alap az anyagi kultúra megváltozása. Véleményünk szerint a vázolt kapcsolatrendszernek igen fontos eleme a bronz művesség meghonosodása. Túl azon, hogy az öntőműhelyek megjelenése önmagában is jelentős a munkamegosztás szempontjából, ez a metallurgia adta meg a lehetőséget arra, hogy az egyes közösségek előkelői újfajta külsőségekkel fejezhessék ki vezető szerepüket. Az ékszerek mellett elsősorban az egyes sírokban talált nyélcsöves balta és tőr együttese, más esetekben csupán a tőr jelzi az ott nyugvó személy társadalmi rangját. Ez a korszak a magyarországi területeken a késői vucedoli, Makó-KosihyCaka, somogyvári-vinkovci, ezt követően pedig a nyírségi és a korai nagyrévi kultúrákkal jellemezhető. Időrendileg a Kr.e. 3. évezred közepére tehető, és a zsinegdíszes kerámia kultúrájának késői szakaszával párhuzamosítható. Ebben az időszakban a sztyeppéi eredetű gödörsíros népesség már lassan feloldódik a Kárpát-medence új kultúráinak a népességében, Budapest környékén pedig a harangalakú edények népe egy csoportjának a betelepülése figyelhető meg. A korszak ezzel párhuzamos jelensége a nagyrévi kultúra kialakulásának kezdete, az évezred végén pedig már eléggé világosan körvonalazható a Dunántúlon a kisapostagi — korai mészbetétes kerámia kultúrája, az ország középső területén a késői nagyrévi, északon-északkeleten a korai hatvani - ottományi, az Alföld délkeleti részén a pitvaros — óbébai, vagyis a korai Maros kultúra elterjedése (a kulturális terüle5. kép: A somogyvári-vinkovci kultúra edényei. tek változását a korai bronzkorban a 3-4. képek illusztrálják). A bevezetőben említettük, mennyire bizonytalanná teszi a történeti rekonstrukciót az a tény, hogy az egyes kultúrák régészeti forrásanyaga nagyon töredékes. Különösen szembetűnő a nagyméretű feltárások és a komplex vizsgálatok hiánya a Kr.e. 3. évezred történetét illetően. Tudjuk azt, hogy a következő, a virágzó bronzkor évezredének is nevezett 2. évezred kultúráinak etnikai alapját részben a fentebb felsorolt, korai bronzkori régészeti kultúrák népessége alkotta. Szinte megoldhatatlan azonban a bevándorlá-