Ecsedy István - Kemenczei Tibor - Kovács Tibor: A bronzkor kincsei Magyarországon Időszaki kiállítás katalógusa (Pécs, 1995)

A bronzkor Magyarországon - A középső bronzkor: a virágkor (Kovács T.)

sok, kulturális kapcsolatok és az integrációs folyamatok részleteinek vizsgálata, a Kr.e. 3. évezred bronzkorának a bemutatása. A Kr.e. 3. évezred közepén létezett, és az előzőekben felsorolt kultúrák telepmaradványai nagyon hasonlítanak egymásra. Ezeket az egyrétegű telepeket főleg szétszórt hulladékgödrök és tűzhelymaradványok alkotják. A szórványosan feltárt temetkezések között hamvasztásos sírok és csontvázas temetkezések egyaránt vannak, és mindkét rítus esetében vannak jelei annak, hogy az egyes közösségek előkelőinek sírját kőpakolássál vagy halommal jelölték meg. Extenzív jellegű gazdálkodásra, az állattartás túlsúlyára gondolhatunk főleg a dunántúli somogyvári-vinkovci (5. kép) és a Makó-Kosihy-Caka kultúra esetében. Feltételezhető az is, hogy házaik, építményeik főleg fából készültek, alapjukat nem mélyítették a földbe, hanem a talajra fektetett gerendákra építették, ezért nem kerültek elő rekonstruálható maradványaik. A lótartást és a pásztorkodást a feltárt hulladékgödrök állatcsont-anyaga egyértelműen bizonyítja, ugyanakkor nehezen rekonstruálható az a stabilizációs folyamat, amelynek során a 2. évezred új kultúrái a Dunántúlon, az Alföldön pedig a "teli-kultúrák" létrejöttek. Mindenképpen számolni kell azzal, hogy Kr.e. 2500 körül alapvetően két, eltérő kulturális orientáció érvényesült a Kárpátmedencében. A Duna mentén és attól keletre-délkeletre a következő évszázadokban koncentrált, tell-jellegű telepeken élő, a termékeny öntéstalajokatmezőgazdaságilag jól hasznosító közösségeket találunk. Ezzel szemben a dunántúli somogyvárivinkovci kultúra és a vele integrálódó népcsoportok utódai a maguk nagy kiterjedésű falvainak erdős-dombos környékén az állattartást részesítették előnyben. Az eltérő formában bár, de mindkét régióban kialakuló gazdasági stabilitást tükrözi az is, hogy míg a korai bronzkorban még nagyon is bizonytalan az egyes kultúrák, népcsoportok elterjedési területe, a Kr.e. 2. évezredben a régészeti kultúrák jól meghatározható elterjedési területe már feltételezhetően etnikai határukat is kijelöli. A középső bronzkor: a virágkor M korai bronzkor iménti rövid áttemmm kintésében szereplő évszámok eltérnek a kutatás hagyományos abszolút időrendjétől. Azokra az új, elsősorban Cj4-es vizsgálatokból származó adatokra épülnek, amelyek szerint a rézkori fejlődés az eddig véltnél kb. négy évszázaddal korábban véget ért. Ebből következően (valószínűleg) jóval előbb mentek végbe azok a folyamatok is, amelyek a bronzkori életmód kialakulásához vezettek a Kárpát-medencében. Ugyanakkor a bronzkor és az azt követő korai vaskor váltásának időpontját a kutatás változatlanul a Kr.e. 9/8. századra teszi. Lehet, hogy a bronzkor az eddig véltnél majd félévezreddel hosszabb ideig tartott? Ha igen, melyik időszaka: a korai, a középső, vagy talán a késő bronzkor tartott hosszabb ideig annál, amint több kutatógeneráció hitte? S melyek azok az adatok, ismérvek,