Várkonyi György (szerk.): Uralkodók, szentek és amatőrök. 18. századi portré-miniatűrök a Habsburg-Lotharingiai házból - A Janus Pannonius Múzeum művészeti kiadványai (Pécs, 1999)
1729-ben készült gyermekkori rajzát egy magángyűjteményben őrzik. Ezt a ceruzarajzát, amely egy női szent fejét ábrázolja, ajándékba adta Maria Karolina Fuchs grófnőnek. A kép feliratából kiderül, hogy az ekkor 12 éves Mária Teréziát festésre és rajzolásra Antonio Daniele Bertoli (1678-1743) festő, díszlet- és jelmeztervező tanította, aki igen meg volt elégedve tanítványa ezen munkájával.5 1734-ben St. Julien grófnőnek pergamenre festett szentképet, egy Mária látogatása jelenetet ajándékozott. A szentképen a királynő sajátkezű írott ajánlásával „Mein liebe Saint Julien dieses bild soll dir zur Versiecherung dienen das allezeit Verbleibe (!) deine gnädigste frau Maria Theresia.”6 Az egykori bécsi Albert Figdor gyűjteményben számos olyan szentképet tartottak nyilván, melyek eredete a császári udvarhoz, sőt közvetlenül az uralkodócsaládhoz köthető.7 1736-ban Mária Terézia a bajor országbíró hitvesének, Anna Maria Hamilton grófnőnek egy Mindenszenteket dicsőítő, oltáriszentséget ábrázoló képet, később lánya, Mária Antoinette (1755-1793) a Szentháromságot a világgömbbel megjelenítő képecskét ajándékozott. Mária Magdaléna főhercegnő (1689-1752) két másik dedikált szentképet ajándékozott, az elsőt, egy Mária menybevételét 1734-ben egy udvarhölgynek, Mária Franciska von Volfstal grófnőnek, és egy Őrangyalt 1707-ben Erzsébet császárnő számára. A képeket gazdagon ellátták ajánló feliratokkal, melyek egyértelművé tették készülésük indítékait.8 A pannonhalmi főapátság gyűjteményében őriznek tizenkét olyan miniatűr pergamen szentképet, amelyeket Mária Terézia és családjának nőtagjai dedikáltak egykori szeretett udvarhölgyüknek. Mária Terézia a máriazelli kincstár Nagy Lajos király-féle kegyképének mását festette meg, és uralkodói jelmondata mellett „justitia et clementia 1766” a következő ajánlással küldte ajándékként: „Aki istenfélő, sohasem kerül szégyenbe, aki az О Szent Anyját tiszteli, minden szükségben nagy vigaszt fog találni. Maria Terézia az Ön mindig leghűségesebb asszonya.’” Joggal feltételezte Szilárdfy Zoltán, hogy a pannonhalmi képecskéket maguk az ajándékozók készíthették. Mária Teréziának valóban több rajzát, miniatűr festményét ismerjük. Jó rajzkészségének bizonyítéka az a Szent Rozáliát ábrázoló krétarajza, melyet egy házy eine Pergamentminiatur mit der Darstellung einer Märtyrerin, auf der Rückseite steht geschrieben: “Im Jahre 1699 hab ich Eurer Hoheit das Bild gegeben. Eure liebevoll dienende Gemahlin Groff Esterhas Ursula.”3 Im Jahre 1675 schickte Jesuitenhruder Mátyás Sámbár ebenfalls als Namenstagsgeschenk ein Heiligenbild an Frau Barbara Battyányi. Aus dem beigelegten Brief geht hervor, daß das künstlerische Niveau der Heiligenbilder etwaige Abweichungen je nachdem aufwies, ob sie aus der Kaiserstadt oder aus Ungarn herkamen: "Obwohl ich weiß, daß sie zum Tag der Heiligen Barbara reichlich im Besitz viel schönerer Bilder in Wien sind, wird es vielleicht wenigere mit ungarischen Strophen geben.”4 Die Anfertigung von Miniaturen geistlichen Inhalts verbreitete sich im 18. Jahrhundert nicht nur im Kreise der Aristokratie des Österrichisch-Ungarischen Reiches, sondern wurde auch im kaiserlichen Hof zu einem vielfach gepflegten Brauch. Dies förderte wegen glaubensmoralischer und glaubensfrömmiger Zielsetzungen auch selbst die Königin Maria Theresia. Die früheste bekannte Zeichnung von ihr wird in einer Privatsammlung aufbewahrt. Diese Bleistiftzeichnung, die den Kopf einer Heiligen darstellt, schenkte sie der Gräfin Maria Karoline Fuchs. Aus der Inschrift des Bildes geht hervor, daß die 12jährige Maria Theresia in Malen und Zeichnen vom Maler, Kulissen- und Kostümgestalter Daniele Bertoli (1678-1743) Unterricht erhielt, und daß dieser mit dem besagten Bild recht zufrieden ward 1734 schenkte sie der Gräfin St. Julien ein auf Pergament gemaltes Heiligenbild, die Szene Marias Besuch. Auf dem Heiligenbild findet sich die eigenhändig geschriebene Widmung der Königin: “Mein liebe Saint Julien dieses bild soll dir zur Versiecherung dienen das allezeit Verbleibe (!) deine gnädigste frau Maria Theresia”.6 In der ehemaligen Albert-Figdor-Sammlung registrierte man zahlreiche solche Heiligenbilder, deren Herkunft an den Kaiserhof, ja direkt an die Herrscherfamilie gebunden sein konnte.7 Maria Theresia schenkte der Gemahlin des bayrischen Landesrichters Gräfin Anna Maria Hamilton 1736 ein die Allerheiligen lobpreisendes Altarsakrament darstellendes Bild, später schenkte ihre Tochter Maria Antoinette (1755-1793) ein die Heilige Dreifaltigkeit mit einer Weltkugel darstellendes
