Várkonyi György (szerk.): Uralkodók, szentek és amatőrök. 18. századi portré-miniatűrök a Habsburg-Lotharingiai házból - A Janus Pannonius Múzeum művészeti kiadványai (Pécs, 1999)
nyilvános zenei előadáson, egy énekesnőről készített, s ma az Albertina gyűjteményében őrzik.10 Az 1930-as schönbrunni Mária Terézia kiállításon mutatták be Sophie hercegnő reggeliző szobájában, a miniatúrák között a császárnő azon önarcképét, amely az idősebb korban lévő uralkodót ábrázolja, amint írópult mögött ülve ír. A pergamenre festett, jó arányérzékről és festő adottságokról tanúskodó miniatűr (10 x 7 cm) dekoratív aranyozott keretén balra fent felirat „M. Theresia”. Ugyancsak ezen a kiállításon volt látható az a párdarab pergamen kép, amely Mária Teréziát és Ferenc császárt ábrázolja, mint zarándokokat." Az ábrázolás attitűdje nagyon hasonló ez esetben, mint az itt kiállított szentképportréknál. A schönbrunni Miniaturen-Kabinett-ben az egész falat vízfestmények, pergamen miniatűrök borították, részben németalföldi vagy francia művek másolatai, részben önálló kompozíciók. Ezek között is található volt egy, amelyen a következő jelzet olvasható „Imp.Fransiscus fecit 1764” és egy másikon „Maria fecit”. A forrás sajnos nem tér ki a képek témájára, de in situ mutatja be, hogy a Habsburg udvarban, miként egy polgári vagy nemesi famíliánál a mindennapi élethez természetesen tartozik saját készítésű képpel, netán kópiákkal díszíteni a falakat. A kor divatja szerint a császári család is igényelte a meghitt kicsinységek szobáját, a miniatűrök kabinettjét, ahol sajátkezű készítményeikben is gyönyörködhettek.12 A szentképek jól körülhatárolható csoportját alkotják a jámbor társulatok működéséhez köthető darabok. A laikus hívekből szerveződött társulatok közösségi életét, szokásaikat, szabályaikat a jámborság egy-egy eszménye határozta meg. Összetartozásuk dokumentumaként tagságuk elnyerésekor szentképet kaptak, névre szóló emléklapot. Az Agonia Christi társulatok, a Jézus Szíve társulatok, Mária kongregációk és Oltáriszentség társulatok működése nyomán számos szentkép, társulati emléklap készült. Mária Terézia több olyan jámbor társulatot alapított, amelynek maga is tagja volt. Az 1778-ban alapított székesfehérvári Oltáriszentség társulathoz így került vissza a királynő halála után, sajátkezű aláírásával ellátott, szentképpel díszített tagsági cédulája.13 Az egri főszékesegyház - általa 1757-ben alapított - 01-kleines Bild. Erzherzogin Maria Magdalena (1689-1752) schenkte zwei Heiligenbilder mit Widmung, das eine, Mariae Himmelfahrt 1734 der Hofdame Gräfin Maria Franziska von Volfstal, und 1707 einen Schutzengel der Kaiserin Elisabeth. Die Bilder sind mit ausführlichen Widmungen versehen worden, die den Anlaß der Anfertigung eindeutig gemacht haben.* In der Sammlung der Erzabtei Pannonhalma werden zwölf solche Miniatur-Pergament-Heiligenbilder aufbewahrt, die von Maria Theresia und den weiblichen Mitgliedern ihrer Familie an einstige geliebte Hofdamen gewidmet wurden. Maria Theresia schickte als Geschenk die gemalte Kopie des in der Schatzkammer Mariazell befindlichen Gnadenbildes von König Ludwig dem Großen und zusammen mit dem Herrschermotto “justitia et clementia 1766” schrieb sie folgende Widmung: “Wer gottesfürchtig ist, gerät nie in Schande, wer Seine Heilige Mutter ehrt, wird in aller Not großen Trost finden. Maria Theresia, Ihre immer allertreueste Frau.”9 Zoltán Szilárdfy nahm mit Recht an, daß die Miniaturbilder von Pannonhalma die Spender selbst gemalt haben werden. Von Maria Theresia kennen wir mehrere Zeichnungen und gemalte Miniaturen. Für ihre gute Zeichenfertigkeit spricht auch die Kreidezeichnung, die die Heilige Rosalie darstellt. Diese Zeichnung fertigte sie während einer öffentlichen Musikveranstaltung an, indem sie eine der Sängerinnen abbildete. Die Zeichnung wird zur Zeit in der Albertina aufbewahrt.Auf der Maria-Theresia-Ausstellung in Schönbrunn von 1930 wurde im Frühstücksalon von Herzogin Sophie unter den Miniaturen jenes Selbstbildnis der Kaiserin gezeigt, das die Herrscherin im fortgeschrittenen Alter hinter dem Schreibpult sitzend und schreibend dar stellt. Die auf Pergament gemalte, von gutem Proportionssinn und malerischer Fertigkeit zeugende Miniatur (10 x 7 cm) hat einen dekorativ vergoldeten Rahmen, der links oben die Inschrift trägt “M. Theresia”. Auf der gleichen Ausstellung waren auch die Doppelpergamentbilder zu sehen, die Maria Theresia und Kaiser Franz als Pilger darstellen." Die Attitüde der Darstellung weist besonders deutliche Ähnlichkeiten mit den in diesem Ausstellungsmaterial vorhandenen Heiligenporträtbildern.
