Várkonyi György (szerk.): Uralkodók, szentek és amatőrök. 18. századi portré-miniatűrök a Habsburg-Lotharingiai házból - A Janus Pannonius Múzeum művészeti kiadványai (Pécs, 1999)
díszített finom ruhákban ábrázolták egykorú portréin. Bár égi szereplőként, de Szent Péterként láthatjuk a kopaszodó, kicsit őszülő középkorú férfit az ő evilági egyszerűségében. 1 Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból, Magyar Nemzeti Galéria, 1988, C. 2. p. 79. ill. 16. 7. Meytens, Martin van (1695 Stockholm - 1770 Bécs) Lotharingiai Károly (1712-1780) herceg, mint Mattai Szent János, 1740 körül akvarell, pergamen, 134x65 mm hátoldalán felirat „prince Charles mon Beau frere” Lotharingiai Károly, mint I. Ferenc testvére és Mária Terézia húgának, Mária Annának férje a császári pár legkedveltebb rokona volt. Feltehetően ez a rejtett portré ugyan abban az időben készült, amikor a két testvérpár - mint jegyesek - efféle apró ajándékokkal kedveskedtek egymásnak, vagy csak házi gondűző szórakozás gyanánt festették azokat udvari festőjükkel. A 6. sz képpel egy időben és egy festő által készült miniatűr a herceget, mint a trinitárius rend egyik alapító szentjét, mattai Szent Jánost ábrázolja. Itt is, mint fivérénél a szerep ugyan a táborszernagy urat szokatlan egyenruhába bújtatta, de ilyen főfedő díszt aligha láttak rajta katonái. Bizonnyal az osztrák hétéves háborúban működő fogoly és rabkiváltó trinitáriusokkal kerülhetett olyan kapcsolatba, amely a rendalapító szerepének felvételét magyarázza. 8. Német festő, 18. század Mária Jozefa, Lengyelország királynője, mint Árpád-házi Szt. Erzsébet, 1730 körül akvarell, tempera, pergamen, 145x107 mm hátoldalán felirat „Maria königin in Pohlen ” 1719-ben Mária Jozefa, mint I. József császár leánya Frigyes Ágost szász választófejedelemmel frigyre lépett. 1733-tól, férje lengyel királlyá választása után buzgón politizált, serénykedett, hogy hitvesét császárrá választassa. Ebben az időszakban készülhetett ez a népszerű témájú miniatűr. Árpád-házi Szt. Erzsébet alamizsna osztása a koldusoknak, mint a könyörületesség példája Dániel Gran bécsi Karlskirche-beli oltárképe nyomán terjedt el. A szegényeken segítő Meytens, Martin van (1695 Stockholm - 1770 Wien) Kaiser Franz I. (1708-1765) als Hl. Petrus, um 1740 Aquarell, Pergament, 130 x 64 mm Das Bild stellt Franz I. annehmbar ein Jahr nach seiner Heirat mit Maria Theresia dar. Der Kontrapost des als Apostel Petrus in einer idealen Landschaft dargestellten Kaisers, die Bewegung und der Charakter der gesamten Komposition liegt außerordentlich dem Vollgestaltporträt nahe, das Meytens um 1760 über Grafen Dénes Bdnffy, den Oberstallmeister und kaiserlichen Kammerherrn anfertigte. ’ Die Außergewöhnlichkeit der Miniatur besteht darin, daß sie jegliche herrscherische Repräsentation entbehrt. Weder die Bekleidung noch die Schminke mutet kaiserlich an. Franz I. wurde an den zeitgenössischen Porträts vor allem mit bepuderter Perücke, mit Metallfädenstickereien reichlich verzierten feinen Anzügen dargestellt. Wir sehen ihn zwar als himmlischen Rollenträger, aber als Heiliger Petrus wird er als ein angehend glatziger, ein wenig ergrauender Mann im mittleren Alter und in seiner diesseitigen Schlichtheit dargestellt. ' Herrschaftliche Ahnengalerien, Familienporträts aus Magyar Történelmi Képcsarnok, Magyar Nemzeti Galéria, 1988, C.2. p. 79, Illustration 16. 7. Meytens, Martin van (1695 Stockholm - 1770 Wien) Herzog Karl von Lothringen (1712-1780) als No. Johannes von Matta Aquarell, Pergament, 134 x 65 mm Inschrift auf der Rückseite: “prince Charles mon Beau frere” Karl von Lothringen war als Bruder von Franz I. und Gemahl der jüngeren Schwester Maria Anna von Maria Theresia der beliebteste Verwandte des kaiserlichen Paars. Es ist anzunehmen, daß dieses Porträt inkognito zur gleichen Zeit entstanden sein konnte, als die beiden Brüder als Bräutigame durch die Art von kleinen Geschenken einander erfreuen wollten, oder sie sich von ihrem Hofmaler zur Abwechslung in ihrer Muße malen ließen. Die Miniatur ist gleichzeitig mit Bild Nr. 6 und vom gleichen Maler angefertigt. Der Herzog wird als Hl. Johannes von Matta, einer der Gründungsheiligen des Trinitarierordens dargestellt. Gleich wie beim Bruder mußte auch der Feldzeugmeister in eine ungewöhnliche Uniform schlüpfen, doch eine solche Kopfbedeckungszierde werden seine Soldaten kaum an ihm gesehen haben. Wohl kam er im Laufe des Siebenjährigen Krieges mit den als Retter von Gefangenen und Häftlingen wirkenden Trinitariern in eine solche Beziehung, die ihn veranlaßte, sich in die Rolle des Ordensgründers zu begeben. 6.
