Várkonyi György (szerk.): Uralkodók, szentek és amatőrök. 18. századi portré-miniatűrök a Habsburg-Lotharingiai házból - A Janus Pannonius Múzeum művészeti kiadványai (Pécs, 1999)
Szt. Erzsébet alakjához Mária Teréziának pozsonyi megkoronázása után készült portréja fölhasználásával festett oltárképet a budai kapucinusok templomában Schervitz Mátyás.1 A kép festője Mária Jozefa alakját uralkodói díszben, a drezdai előkelőségek divatja szerinti ruhában, rizsporos parókával, hermelinpalástban ábrázolta. Az árkádos architektúra előtt - ami feltehetően képzeletbeli, de lehet akár szászországi - a királynő az égre mutat, vagy a mögötte látszó palotára, mint a gazdagság képi jelére e helyütt. Van miből adakoznia, sőt ajánlott is, -jelzik gesztusai. Szt. Erzsébetként nem kényszerült lemondani még egy képecske erejéig sem a társadalmi rangját reprezentáló külsőségekről, a nagy királyi ideálképmás, mint szentéletű előd vágyott szerepet kínált. A miniatúra festője itáliai és német festészeten nevelkedett, bár hasonló karakterű portrékat akár Drezdában vagy Varsóban is festhettek. 1 Szilárdfy Zoltán, Barokk szentképek Magyarországon, 1984. III. tábla 9. Meytens, Martin van (1695 Stockholm- 1770 Bécs) Losi grófnője, mint Szt. Ágnes, 1740 körül akvarell, pergamen, 132x73 mm hátoldalán felirat „gräffm losi gebohrne fus” Losi grófnőjéről kevés adat áll rendelkezésünkre. Anyja, Maria Karolina Fuchs grófnő különleges becsben tartott személy volt a bécsi udvarban. Több generáción át udvarhölgyként, nevelőként, tanácsadóként, udvarmesterként szolgálta a Habsburg családot. Ennek elismeréséül ő az egyetlen nem Habsburg, akit a kapucinusok kriptájába temettek. Anya és lánya együtt, egy időben, ugyanazzal a festővel festetett rejtett portréjú szentképecskét. Ismert volt az egykori Figdor gyűjteményben egy pergamenre festett kis ájtatoskép, amely Maria Karolina Fuchs grófnőt, mint Bűnbánó Magdolnát ábrázolta. ' A két kép kompozíciós azonosságai kétségtelenek, stílusuk alapján a Meytens-körbe sorolhatók. Hamisítatlan rokokó ízlés szerint készültek. Az antik világra utaló háttér, oszloplábazat és kváderköves faltöredék előtt ül az ifjú grófnő, Szt. Ágnesként, bárányát ölelve. A rokokó divat és az antikizáló elemek fura keveréke öltözete, s egész megjelenése. Fátyol, rizsporos frizura és hasított ingujj, díszes fém mellpánt, egyszerű, stilizált formák, bensőséges személyes kedvesség sugárzik mindkét képről. 1 Spamer, Adolf, Das Kleine Andachtsbild vom XIV. bis zum XX. Jahrhundert 1930. p. 198. Ш. Deutscher Maler, 18. Jahrhundert Maria Josefa, Königin von Polen als Hl. Elisabeth aus dem Hause Árpád, um 1730 Aquarell, Tempera, Pergament, 145 x 107 mm Inschrift auf der Rückseite: “Maria königin in Pohlen” Maria Josefa schloß 1719 als Tochter von Kaiser Joseph I. mit dem sächsischen Kurfürsten Friedrich August eine Ehe. Nachdem ihr Mann 1733 zum König Polens gewählt worden war, begann sie eifrig zu politisieren und arbeitete emsig darum, daß ihr Gemahl zum Kaiser gewählt wird. In dieser Zeit mag diese Miniatur mit dem populären Thema entstanden sein. Dank des in der Wiener Karlskirche vorhandenen Altarbildes von Daniel Gran, verbreitete sich das Vorbild an Barmherzigkeit der Heiligen Elisabeth aus dem Hause Árpád, die Almosen unter den Bettlern verteilte. Unter Anwendung des Porträts, das nach der Krönung von Maria Theresia in Preßburg entstand, gestaltete die Figur der den Armen helfenden Heiligen Elisabeth der Maler Matthias Schervitz auf dem Altarbild für die Kapuzinerkirche in Ofen/Buda.' Der Maler des Bildes stellte die Gestalt von Maria Josefa in Herrscherpracht, im Kleid nach der gängigen Mode der Dresdener Nobilitäten, mit bepuderter Perücke und im Hermelinmantel dar. Vor der Arkadenarchitektur - die wahrscheinlich imaginär ist, aber auch aus Sachsen stammen kann - zeigt die Königin gegen den Himmel oder auf den hinter ihr zu sehenden Palast als auf das bildliche Symbol des Reichtums daselbst. Sie kann wohltätig sein, ja, es ist auch empfohlen, weisen doch ihre Gesten darauf hin. Als Heilige Elisabeth war sie nicht gezwungen, selbst eines Bildchens willen auf die Äußerlichkeiten zu verzichten, die ihren gesellschaftlichen Rang repräsentierten, denn das große königliche Vorbild als Muster für eine heilige Lebensführung bot eine ersehnte Rolle an. Der Maler der Miniatur war Kenner der italienischen und deutschen Malerei, doch Porträts ähnlichen Charakters konnte man in Dresden wie in Warschau gleichfalls ohne weiteres anfertigen. ' Szilárdfy, Zoltán, Barokk szentképek Magyarországon (Heiligenbilder des Barock in Ungarn), 1984, Tafel III. 9. Meytens, Martin van (1695 Stockholm - 1770 Wien) Gräfin Losi ah Hl. Agnes, um 1740 Aquarell, Pergament, 132x73 mm Inschrift auf der Rückseite: “gräffin losi gebohrne fus” 8. Uber die Gräfin Losi stehen uns wenig Angaben zur Verfügung. Ihre Mutter, Gräfin Maria Karolina Fuchs war eine besonders hochgeschätzte
