Várkonyi György (szerk.): Uralkodók, szentek és amatőrök. 18. századi portré-miniatűrök a Habsburg-Lotharingiai házból - A Janus Pannonius Múzeum művészeti kiadványai (Pécs, 1999)
hercegnő alakján megjelenített fények Meytens jellegzetes kompozíciós eszközei. Részletmegoldásaiban is rendkívül közeli az ismert udvari festő portréihoz. Egy másik északi származású művész, Andreas Möller 1727-ben Mária Teréziáról valamint testvéreiről, Mária Annáról és Mária Amáliáról készített hasonló karakterű portrékat. 1 Különösen az anyagok, ruhák és virágok megfestésénél csillogtatta Möller festői tudását. A pergamen adta lehetőségeket kihasználva e képecske készítője is igényes részletekkel, az anyagok felületi minőségének érzékletes megfestésével fokozta a figura és a háttér közötti finom kontrasztot. Mária Teréziát uralkodói pompával, egy császári hercegnőhöz illő, gyöngyökkel, csipkékkel és arany hímzésekkel díszített vörös bársony ruhában ábrázolja. A háttérben látható könyvtár gazdag berendezésével s a könyvespolcok előtt földgömbbel - melyen jól olvasható „Italia, Hungária, Wien”a művelt és felkészült, tettre kész fiatal hercegnőt finom gesztusokkal, ugyan kicsit modorosán ábrázolta a festő. A kép minden bizonnyal Mária Terézia személyes használatában lehetett, ugyanis a hátoldalára sajátkezűleg csak ennyit írt „ ich”, párdarabjára pedig „Schwester marianne”. Mária Anna a császári palota reprezentatív belső terében, gazdagon tagolt barokk architektúra előtt áll, fehér alapszínű virágmustrás selyemruhában. A festő különösen finom formai és színbeli részletekkel, gazdagon jelenítette meg a hercegnő arcát, rizsporos hajába font vörös és fehér virágdíszeivel. A párdarabnak tekinthető miniatűrök alkotóját a század első felének egyik legjobb udvari festőjében véljük fölfedezni, Martin van Meytens személyében. ’ Katalog der Gemäldegalerie, Porträtgalerie zur Geschihte Österreichs von 1400 bis 1800, Wien 1976. Kunsthistorisches Museum, Kat. nr. 143, 146 6. Meytens, Martin van (1695 Stockholm -1770 Bécs) I. Ferenc császár (1708 -1765), mint Szent Péter, 1740 körül akvarell, pergamen, 130x64 mm A kép feltehetően Mária Teréziával kötött házassága utáni években ábrázolja I. Ferencet. A Péter apostolként ideáltájban megjelenített császár kontraposztja, mozdulata és az egész kompozíció jellege rendkívül közel áll Meytens 1760 körül Gróf Bánffy Dénes főlovászmester, királyi kamarásról készített egészalakos portréjához. 1 A miniatűr rendkívülisége abban áll, hogy nélkülöz minden uralkodói reprezentációt. Nem császári sem az öltözet, sem a smink. I Ferencet leginkább rizsporos parókában, fémszálas hímzésekkel gazdagon Martin van Meytens (1695 Stockholm - 1770 Wien) Maria Anna (1718-1744) österreichische kaiserliche Herzogin, vor 1736 Aquarell, Tempera, Pergamen, 158 x 99 mm Rückseitige Inschrift: “schwester mariann” Das vollgestaltige Porträt der jungen Maria Theresia ist gleichzeitig mit dem ihrer Schweser Maria Anna entstanden. Die zwei Miniaturen stammen zweifelsohne von der Hand des gleichen Meisters. Der Maler ist im Meytens-Kreis zu suchen. Die Verbindung der Figur mit dem Hintergrund, die Beleuchtung des Innenraumes und die an der Gestalt der Herzogin vorhandenen Lichteffekte sind Kompositionsmittel, die für Meytens charakteristisch sind. Auch in den Detaillösungen liegt es den Porträts des bekannten Hofmalers besonders nahe. Ein anderer Künstler nördlicher Herkunft, Andreas Möller fertigte 1717 über Maria Theresia und ihre Geschwister Maria Anna und Maria Amalie Porträts ähnlichen Charakters an.’ Möller ließ sein malerisches Können besonders bei der Darstellung von Stoffen, Kleidern und Blumen wirksam zum Einsatz kommen. Durch die Nutzung der vom Pergament gebotenen Möglichkeiten steigerte auch der Künstler dieses Bildchens den feinen Kontrast zwischen der Figur und dem Hintergrund, indem er anspruchsvolle Details einbezog und die plastische Andetung der Oberflächenqualität der Stoffe erzielte. Maria Theresia wird in majestätischer Pracht, in einem mit einer kaiserlichen Herzogin zustehenden Perlen, Spitzen und mit Goldstickereien verzierten, roten Samtkleid dargestellt. Durch die reiche Einrichtung der im Hintergrund sichtbaren Bibliothek und den vor den Bücherregalen stehenden Globus - auf dem deutlich lesbar sind “Italia, Hungária, Wien” - wollte der Maler mit feinen Gesten, wenn auch etwas gesucht die gebildete und vorbereitete, tatbereite junge Herzogin darstellen. Das Bild gehörte mit aller Wahrscheinlichkeit dem persönlichen Bestand der Gebrauchsgegenstände, denn auf der Rückseite schrieb sie mit eigener Hand nur “ich”, während beim Parallelbild “schwester marianne” geschrieben steht. Maria Anna steht im repräsentativen Innenraum des kaiserlichen Palastes vor einer reichlich gegliederten Barockarchitektur in einem Seidenkleid mit Blumenmustern auf weißem Grund. Der Maler hatte mit besonders feinen Form- und Farbendetails recht reichlich das Gesicht der Herzogin dargestellt, in ihrem bepuderten Haar sind rote und weiße Blumen geflochten. Den Schöpfer der zwei Miniaturen glauben wir als einen der besten Hofmaler der ersten Hälfte des Jahrhunderts mit der Person Martin van Meytens identifizieren zu können. ' Katalog der Gemäldegalerie, Porträtgaleri zur Geschichte Österreichs von 1400 bis 1800, Wien 1976 Kunsthistorisches Museum, Kat.Nr. 143, 146. 5.
