Várkonyi György (szerk.): Uralkodók, szentek és amatőrök. 18. századi portré-miniatűrök a Habsburg-Lotharingiai házból - A Janus Pannonius Múzeum művészeti kiadványai (Pécs, 1999)
A hagyomány szerint Mária Terézia anyósát kell e kedves hölgy alakjában látnunk. A Szentkereszt „feltalálója”, Szt. Ilona olyan császárné, akinek fia a kereszt jelével, annak oltalma alatt diadalmaskodott ellenségein. A kiváló kvalitású miniatűr persze nem ilyen militáns hangulatú, de a téma választása, a Szent kereszt feltalálójának szerepébe bújó szelíd, életvidám hercegnő ilyen analógiás mágiára utaló vágyakat is tükröz. Erzsébet Sarolta bizton szerette volna, ha fia, Ferenc István már 1740-ben, VI. Károly császár váratlan halála után megszerzi a német császári koronát. Erre azonban még öt évig várnia kellett. Az udvarnál 1721-től munkálkodó Meytensnek elsősorban birodalmi reprezentációs portrékat kellett festenie, kevés intim, személyes üzenetű művet rendeltek tőle. Bár alkatánál fogva nagy hajlandósága volt az intimebb témák megfogalmazásához talán jobban illő édeskés modorú formák képzésére. Művészetében nagy hangsúlyt kapott a társadalmi méltóságot tükröző pompázatos anyagok, ékszerek, kelmék, bársonyok, damasztok és mindenféle ékszerek, eszközök anyagszerű festésmódja. A komponálásmód, a hercegnő derűs alakjának, mosolygós arcának, kezeinek, könnyed mozgású ujjainak megformálása, a háttér érzékeltetése s nem utolsó sorban a kép kvalitásai mind Meytens szerzőségét engedik feltételezni. A Szent szögek ábrázolása Bécsben fontos képi elem, hiszen a császári kincstárban őriztek egy Szent szög ereklyét, melynek kultuszát terjesztendő arra érdemes személyeknek hitelesített, hozzáértetett másolatait, mint kvázi ereklyéket a 18. században osztogatták. 4. Meytens, Martin van (1695 Stockholm - 1770 Bécs) Mária Terézia (1717-1780) osztrák császári hercegnő, 1736 előtt akvarell, tempera, pergamen, 159x100 mm hátoldalán felirat „ich ” 5. Meytens, Martin van (1695 Stockholm - 1770 Bécs) Mária Anna (1718-1744) osztrák császári hercegnő, 1736 előtt akvarell, tempera, pergamen, 158x99 mm hátoldalán felirat „Schwester mariann” A fiatal Mária Terézia egészalakos képmása egy időben készült testvére, Mária Anna portréjával. A két miniatűr kétségtelenül egy mester kezétől származik. Festőjét a Meytens körben kell keresnünk. A háttér és a figura összekapcsolása, a belső tér megvilágítása és a 3. Martin van Meytens (1695 Stockholm - 1770 Wien) Elisabeth Charlotte lothringische Herzogin als Hl. Helene, um 1740 Aquarell, Pergament, 85 x 70 mm Inschrift auf der Rückseite: “herzogin ... lotharingen ... frau ...iger” (?) Der Überlieferung nach sollten wir in dieser liebenswürdigen Dame die Schwiegermutter von Maria Theresia sehen. Hl. Helene, die “Erfinderin” des Heiligenkreuzes, ist eine Kaisergemahlin, deren Sohn im Zeichen des Kreuzes und unter dessen Schutz seine Feinde besiegte. Das qualitätvolle Miniatur ist freilich nicht von solcher militanten Stimmung, doch die Themenwahl, daß die mildherzige und lebensfrohe Herzogin, die sich in die Rolle der Heiligenkreuzerfinderin begibt, eigentlich auf die analogische Magie hindeutende Sehnsüchte widerspiegelt. Elisabeth Charlotte wäre mit Sicherheit dafür gewesen, daß ihr Sohn Franz bereits 1740, nach dem unerwarteten Tod Kaiser Karls VI. die Krone des deutschen Kaisers sich zu eigen gemacht hätte. Darauf mußte man jedoch noch fünf Jahre warten. Der seit 1721 am Hof tätige Meytens mußte vor allem Porträts zur Repräsentation des Reiches malen, er erhielt recht wenig Aufträge, Werke zu schaffen, die eine intim-persönliche Botschaft ausstrahlten. Er selbst war von seiner Natur her überhaupt geneigt, intimere Themen zu gestalten und vielleicht zur Gestaltung von mehr passenden, süßer gearteter Formen. In seiner Kunst erhielt eine besondere Betonung die stoffmäßige Darstellung von die gesellschaftliche Würde widerspiegelnden prachtvollen Stoffen, Samt, Damast und allerlei Schmuckstücken. Die Art der Komposition, die Gestaltung der heiteren Gestalt, des lächelnden Gesichts, der Hände, der leicht beweglichen Finger der Herzogin, die Versinnlichung des Hintergrundes und nicht zuletzt die Qualität des Bildes lassen die Autorenschaft Meytens annehmen. Die Darstellung der heiligen Nägel gilt in Wien für ein wichtiges Bildelement, denn in der kaiserlichen Schatzkammer bewahrte man einen heiligen Nagel als Reliquie, zur Verbreitung seines Kultes hatte man im 18. Jahrhundert unter würdigen Persönlichkeiten authentisierte, mit dem Original in Berührung gebrachte Kopien als Quasi-Reliquien verteilt. 4. Martin van Meytens (1695 Stockholm - 1770 Wien) Maria Theresia (1717-1780) österreichische kaiserliche Herzogin, vor 1736 Aquarell, Tempera, Pergamen, 159 x 100 mm Rückseitige Inschrift: “ich” Formgestaltung der Draperien und die Handhabung der Farben wohl teils Liotard, teils Seybold entlehnte.
