Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 1989 ősz /1990 tavasz (Pécs, 1990)

Hírek, információk a Janus Pannonius Múzeum életéből - Kiss Z.Géza: "Virágot szórtam pazarul..."

decemberében kelt levelében öntudatosan írja: "Jövőre az én táimon terem már májusi- és nápolyi ropogós cseresznye, júniusi Amsden őszibarack, piros pogácsa-alma (három féle), boskopi szép alma, Hammerstein-miniszter almája, Hardenpont vajkörte, téli esperes körte...,császár-körte, ananász- és kajszi barack, mandula." A kis kertben lévő diófát sem tűri a régi helyén, hanem érett trágyával bőven rakott gödörbe ültetni, de maga sem bízik igazán az átültetés sikerében és reménykedve írja: "Talán majd megél."^) Miközben teljesen átformálja a régi kertet, nem gondol arra, hogy vele élő édesapja nyári hajnalokon mindig sorra járta a kert fáit, hogy harmatos, friss gyümölcsöt fogyasztva kezdhesse napját. Zoltán bátyja pedig olyan szeretettel idézgette a távoli Bakony-alján fekvő Nyaradon a kivágott sárkörtefához fűződő emlékeit, hogy elhinni is nehéz annak pusztulását... A következő hat év leveleiben nem szerepeinek a gyümölcsfák, csak 1924 tavaszán olvashatunk legközelebb rövid prognózist: "Úgy látszik gyümölcs meglehetősen lesz az idén." Ebben a levélben az "ihatatlanul erős bort adó Delaware" tőkéiért lelkesedik, szálvesszőre metszi őket, hogy jobban teremjenek, s két hektó bort vár szüretre.(5) 1927-re készen van az Ormányság első változata (6), és egy mesegyűjtemény kézirata, de ő már kötetről álmodik, amelynek megjelenésekor "magnum áldomás"-t adna az új kert vadszőlővel befuttatott filagóriájában, amely valóságos tündéri környezetben foglal helyet, hiszen "...előtte rózsaliget, mögötte díszcserjék.., zöld pázsit közt virágágyak, két oldalt törpe és magas törzsű kajszik, almák, körték, ojtott meggyek.." Nincs még vége a mondatnak sem, amikor csipetnyi iróniával írja: "...kúton-vájun innen és túl cseresznyefák, végig pompás kerítés...s felséges kilátás az alant fekvő istállóra."(7) A pesszimizmus az akadozó könyvkiadásra vonatkozik, de azzal vigasztalja magát, hogy "ha Isten seg ít, kevés parókiának lesz olyan értékes- és szép udvara", mint a kákicsinak. A kapu környékére "kitűnő agyagos föld" kerül, erre humusz tartalmú fekete földet hordat 3 új cseresznyefa számára és abban reménykedik, hogy ha termőre fordul a sok kajszi és cseresznye,"...igen sok pénzt lehet belőle majd keresni.(8) A következő télutón testi nyavalyák rontják hangulatát, de áprilisban már lelkendezve írja: "A Ligetben most már 62 rózsa van. Köztük négy futórózsa", amelyek közül kettő a filagóriát díszíti, kettő a kiskapu ráfut. Gyönyörű, fiatal fái bő termést Ígérnek, csak egy nagy cseresznyét ölt meg a téli fagy. Ezt a veszteséget azonban hamar elfeldtetik vele a Pestről megérkező dáliagumók, virágó és pázsitmagok.^) Mire eljön az ősz, csendes megelégedettséggel írja:"...a kertnek is meglesz végre a legkülömbformája..."(10) Eddig fát telepített, virágot ültetett és gondozott a tudós lelkész, de 1930-tól ojt-, szemez-, nemesít. Egy 1930 őszén kelt levélben őszinte örömmel kínál bátyjáéknak saját szemzésű alacsony- és magas törzsű Jonathán-almafákat, Mádai-kormos almafát, Eugénia- és Kőrös meggyet...(11) Ekkor már nem kielégítő az egészségi állapota: gerince, nyaka fáj, idegrendszeri problémái vannak, könnyen megfázik, de a napsugár újra és újra a kertbe csalogatja. Rózsát bont ki takarásból, nyes, karóz, nyolc darab akácot ültet a templom elé egy sorban és ugyanannyi orgonát. Vadrózsát telepít, fákat ojt és metsz és amikor a hideg szél és eső elől fedél alá húzódik, tollat ragadva fájdalommal idézi a goromba telet, amely ezúttal 16 kajszijából ölt meg 15-öt.(12) Az új kedvenc most a rózsa és a csemegeszőlő. A virágos Kaposvárról 1931 júniusában három rózsaággal tér haza, s szorgalmasan ojtogatja vadalanyait, mert olyan "tündéri szépet", mint ott, még sohasem látott. Amint az ojtásokkal végzett máris ajánlja a bátyjáknak: "Ha akartok kákicsi rózsákat, és ha sikerülnek az idei szemzéseim, s ha megígéritek, hogy télre mindig gondosan elföldelitek, (mert az állva betakart rózsák el