Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 1989 ősz /1990 tavasz (Pécs, 1990)
Új szerzemények - Sárkány József: El Kazovszkij
Ficzek Ferenc tíz grafikája kapcsán Mi a feladata a múzeumnak? Mi értelme a "sokba kerülő " képzőművészeti gyüjtőtevékenységnek, a szobrokkal, festményekkel, grafikákkal telepakolt raktáraknak? És egyáltalán, mit csinálnak a múzeumban dolgozók? Számos alkalommal hallhatunk ilyen, és hasonló kérdésekéim, melyek részletes megválaszolására természetesen nem válalkozhatunk e helyt, ám a c/'mben említett múzeumi új szerzemény kapcsán - Ficzek munkásságának rövid ismertetése mellett - szólni szeretnék róluk is. Ficzek Ferenc 1947. július 20-án született Pécsett.1961-től a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában tanult ötvös szakon.Ez idő alatt a Lantos Ferenc vezetésével működő "Zsolnay" műteremben" rajzszakkörre járt. 1965-ben érettségizett, majd sikertelen felvételit tett az Iparművészeti Főiskolára. 1966-71-ig a Pécsi Tanárképző Főiskolán, földrajz-rajz szakon végzett tanulmányokat.1969-től kezdődően, négy nyáron át Bonyhádon, a művészetelepen dolgozott, zománc képeket készített. 1970-ben volt első jelentős csoportos kiállítása (Iparművészeti Stúdió - a Pécsi Műheiy előzménye). 1971-től Siklóson, a Művésztelepen, 1972-től Pécsett, a Puskin Művelődési Házban dolgozott. 1972 novemberében részt vett a Pécsi Műhely első kiállításán, mint a csoport alapító tagja. 1974-től a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán nevelőtanári állást vállalt, ahol nemegyszer a diákokkal közösen konceptuális műveket készített, akciókat szervezett. (E tevékenységének csúcspontja volt az 1977-es "Lépésváltás" című akció - "Kézfogás", "Árnyékvándorlás".) 1978. augusztusában jött létre az első önálló kiállítása. 1979 és 1984 között a Pannónia Filmstúdió munkatársa. Két animációs filmet készített ("Kocka", 1980., "Hátrahagyott kijáratok" 1981.) Ez idő alatt döntően filmkészítéssel foglalkozott, ám a "Hátrahagyott kijáratok" című filmhezkapcsolódón rendkívül szépgrafikai lapokat és feszített vásznakat, reliefeket készített.) 1979-ben Obornikiben (Lengyelország), 1982-ben Grazban vett részt Művésztelepen. 1984-86-ig Kölnben egy induló filmstúdió munkatársa lett, ám a várt siker elmaradt. Hazatérte után a Művészeti Iskolában helyezkedett el, ám súlyosbodó betegsége megakadályozta, hogy az újból előtérbe kerülő képzőművészeti alkotótevékenysége kibontakozhasson. 1987. július 22-én elhunyt. Szűk két évtizedig tartó alkotó tevékenysége során rendkívül sokszínű anyagot hozott létre. A hagyaték mintegy 130 festményből és plasztikából, félezernél több grafikából, fotók százaiból áll. Ezekből, valamint a Janus Pannonius Múzeum képzőművészeti gyűjteményében lévő Ficzek alkotásokból választódott ki a katalogizálás és a fotodokumentálás után - az 1988-as pécsi, és az 1989-es zalaegerszegi gyűjteményeskiállításanyaga. (Az anyag öszszegyűjtését az a szomorú tény segítette, hogy Ficzek műveinek döntő többsége a műteremben maradt. Szomorú és sajnálatos, mivel viszonylagos ismertlensége miatt életében egyetlen önálló kiállítása volt - a pécsi múzeumon kívül egy múzeum sem birtokolta művét.) Ezért is vállalta az életmű katalogizálásának, dokumentálásának a feladatát a Janus Pannonius Múzeum, s ezért is vett részt a kiállítás megrendezésében, a katalógus kiadásában. Vállalta, hisz e múzeum épp azáltal lett az ország egyik első múzeuma, hogy sikerült szoros kapcsolatot kialakítania a művészekkel. A hatvanas években a pécsi múzeum volt az, mely kiállításaival, s gyűjteménygyarapítási koncepciójával hozzájárult az akkor még épp hogy megtűrt konstruktív irányzat legiti-