Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 1989 ősz /1990 tavasz (Pécs, 1990)

Új szerzemények - Sárkány József: El Kazovszkij

Ficzek Ferenc tíz grafikája kapcsán Mi a feladata a múzeumnak? Mi értelme a "sokba kerülő " képzőművésze­ti gyüjtőtevékenységnek, a szobrokkal, festményekkel, grafikákkal telepa­kolt raktáraknak? És egyáltalán, mit csinálnak a múzeumban dolgozók? Számos alkalommal hallhatunk ilyen, és hasonló kérdésekéim, melyek részletes megválaszolására természetesen nem válalkozhatunk e helyt, ám a c/'mben említett múzeumi új szerzemény kapcsán - Ficzek munkássá­gának rövid ismertetése mellett - szólni szeretnék róluk is. Ficzek Ferenc 1947. július 20-án született Pécsett.1961-től a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában ta­nult ötvös szakon.Ez idő alatt a Lan­tos Ferenc vezetésével működő "Zsolnay" műteremben" rajzszak­körre járt. 1965-ben érettségizett, majd sikertelen felvételit tett az Ipar­művészeti Főiskolára. 1966-71-ig a Pécsi Tanárképző Főiskolán, földrajz-rajz szakon vég­zett tanulmányokat.1969-től kezdő­dően, négy nyáron át Bonyhádon, a művészetelepen dolgozott, zománc képeket készített. 1970-ben volt első jelentős csoportos kiállítása (Ipar­művészeti Stúdió - a Pécsi Műheiy előzménye). 1971-től Siklóson, a Művésztelepen, 1972-től Pécsett, a Puskin Művelődési Házban dolgo­zott. 1972 novemberében részt vett a Pécsi Műhely első kiállításán, mint a csoport alapító tagja. 1974-től a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán nevelőtanári állást vállalt, ahol ­nemegyszer a diákokkal közösen ­konceptuális műveket készített, ak­ciókat szervezett. (E tevékenységé­nek csúcspontja volt az 1977-es "Lé­pésváltás" című akció - "Kézfogás", "Árnyékvándorlás".) 1978. augusztusában jött létre az első önálló kiállítása. 1979 és 1984 között a Pannónia Filmstúdió mun­katársa. Két animációs filmet készí­tett ("Kocka", 1980., "Hátrahagyott kijáratok" 1981.) Ez idő alatt döntő­en filmkészítéssel foglalkozott, ám a "Hátrahagyott kijáratok" című film­hezkapcsolódón rendkívül szépgra­fikai lapokat és feszített vásznakat, reliefeket készített.) 1979-ben Obor­nikiben (Lengyelország), 1982-ben Grazban vett részt Művésztelepen. 1984-86-ig Kölnben egy induló film­stúdió munkatársa lett, ám a várt si­ker elmaradt. Hazatérte után a Mű­vészeti Iskolában helyezkedett el, ám súlyosbodó betegsége megaka­dályozta, hogy az újból előtérbe ke­rülő képzőművészeti alkotótevé­kenysége kibontakozhasson. 1987. július 22-én elhunyt. Szűk két évtizedig tartó alkotó te­vékenysége során rendkívül sokszí­nű anyagot hozott létre. A hagyaték mintegy 130 festményből és plaszti­kából, félezernél több grafikából, fo­tók százaiból áll. Ezekből, valamint a Janus Pannonius Múzeum képző­művészeti gyűjteményében lévő Ficzek alkotásokból választódott ki ­a katalogizálás és a fotodokumentá­lás után - az 1988-as pécsi, és az 1989-es zalaegerszegi gyűjtemé­nyeskiállításanyaga. (Az anyag ösz­szegyűjtését az a szomorú tény se­gítette, hogy Ficzek műveinek döntő többsége a műteremben maradt. Szomorú és sajnálatos, mivel vi­szonylagos ismertlensége miatt ­életében egyetlen önálló kiállítása volt - a pécsi múzeumon kívül egy múzeum sem birtokolta művét.) Ezért is vállalta az életmű katalogi­zálásának, dokumentálásának a fel­adatát a Janus Pannonius Múzeum, s ezért is vett részt a kiállítás meg­rendezésében, a katalógus kiadásá­ban. Vállalta, hisz e múzeum épp azáltal lett az ország egyik első mú­zeuma, hogy sikerült szoros kapcso­latot kialakítania a művészekkel. A hatvanas években a pécsi múzeum volt az, mely kiállításaival, s gyűjte­ménygyarapítási koncepciójával hozzájárult az akkor még épp hogy megtűrt konstruktív irányzat legiti-

Next

/
Thumbnails
Contents