Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 1989 ősz /1990 tavasz (Pécs, 1990)

Új szerzemények - Sárkány József: El Kazovszkij

1 mációjához. Az avantgárd művé­szek pedig boldogan ajándékoztak műveket a Modern Magyar Képtár­nak. Bak Imre, Hencze Tamás, Fajó János, Nádler István, Deim Pál, Ha­raszty István, Pauer Gyula, Gulyás Gyula... ma már művészettörténeti értékű alkotásai kerültek így Pécsre. Természetesen, e pozitív kapcso­lattartás még intenzívebb volt a helyi művészekkel, így a Pécsi Műhely tagjaival is. Halász Károly, Kismá­nyoky Károly, Pinczehelyi Sándor, Ficzek Ferenc, Szijjártó Kálmán pá­lyakezdése egybeesett a múzeum hetvenes évek eleji felfel ívelő perió­dusával. Pinczehelyi és Halász egy ideig az intézmény munkatársai vol­tak, s a többiek is részt vettek nem egy kiállítás szervezésében, rende­zésébn. (E jó kapcsolat eredménye többek között az is, hogy a múzeum támogatásával megvalósultak - és a múzeumba kerülhettek - Ficzek oly nagyméretű, anyagigényes tervei, mint az "Ablak l-lll", 1977; "Ablak" 1976, "Doboz" 1978. című feszített vászon plasztikák.) A Janus Pannonius Múzeum or­szágos gyűjtőkörrel rendelkezik, kortárs gyűjteménye a Magyar Nem­zeti Galéria kollekciójának méltó "vetélytársa". Mindezek mellett azonban speciális feladata a helyi képzőművészeti élet mind teljesebb dokumentálása - az alkotókkal való személyes kapcsolattartás, a róluk megjelent publikációk, hírek - s nem utolsó sorban - alkotásaik gyűjtése. Kezdetektől fogva az egyik legfonto­sabb funkciója a múzeumoknak az értékek felkutatása és megőrzése. Különösen a helyi vonatkozású anyagokkal szemben, melyeknek ­mivel az országos múzeum erre nem vállalkozhat - legfontosabb bá­zisa, kutatási helye kell, hogy le­gyen. E cél érdekében vásárolta meg a Janus Pannonius Múzeum ezévben a hagyatékból Ficzek "Karó plaszti­káéit, valamint 10 grafikáját. Utóbbi­akra - szerény számuk ellenére is ­az a feladat hárul, hogy ízelítőt adja­nak Ficzekgraf ikai tevékenységéről. Ficzek első grafikáin a leképezés, a térépítés egyszerű lehetőségeit vizsgálta. Neonrácsot, mértani ele­meket, kör alakú perforációval ellá­tott lapokat, a középiskolában ké­szült ötvöstárgyait helyezte karton­ra, majd fújta körbe nyomdafesték­kel többször egymás után, miközben át-átrendezte a lapon lévő tárgyakat. (Cím nélkül, 1969.). Az így kapott ne­gatív lenyomatokból, -árnyékokból

Next

/
Thumbnails
Contents