Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 1989 ősz /1990 tavasz (Pécs, 1990)

Új szerzemények - Sárkány József: El Kazovszkij

1 mációjához. Az avantgárd művészek pedig boldogan ajándékoztak műveket a Modern Magyar Képtárnak. Bak Imre, Hencze Tamás, Fajó János, Nádler István, Deim Pál, Haraszty István, Pauer Gyula, Gulyás Gyula... ma már művészettörténeti értékű alkotásai kerültek így Pécsre. Természetesen, e pozitív kapcsolattartás még intenzívebb volt a helyi művészekkel, így a Pécsi Műhely tagjaival is. Halász Károly, Kismányoky Károly, Pinczehelyi Sándor, Ficzek Ferenc, Szijjártó Kálmán pályakezdése egybeesett a múzeum hetvenes évek eleji felfel ívelő periódusával. Pinczehelyi és Halász egy ideig az intézmény munkatársai voltak, s a többiek is részt vettek nem egy kiállítás szervezésében, rendezésébn. (E jó kapcsolat eredménye többek között az is, hogy a múzeum támogatásával megvalósultak - és a múzeumba kerülhettek - Ficzek oly nagyméretű, anyagigényes tervei, mint az "Ablak l-lll", 1977; "Ablak" 1976, "Doboz" 1978. című feszített vászon plasztikák.) A Janus Pannonius Múzeum országos gyűjtőkörrel rendelkezik, kortárs gyűjteménye a Magyar Nemzeti Galéria kollekciójának méltó "vetélytársa". Mindezek mellett azonban speciális feladata a helyi képzőművészeti élet mind teljesebb dokumentálása - az alkotókkal való személyes kapcsolattartás, a róluk megjelent publikációk, hírek - s nem utolsó sorban - alkotásaik gyűjtése. Kezdetektől fogva az egyik legfontosabb funkciója a múzeumoknak az értékek felkutatása és megőrzése. Különösen a helyi vonatkozású anyagokkal szemben, melyeknek mivel az országos múzeum erre nem vállalkozhat - legfontosabb bázisa, kutatási helye kell, hogy legyen. E cél érdekében vásárolta meg a Janus Pannonius Múzeum ezévben a hagyatékból Ficzek "Karó plasztikáéit, valamint 10 grafikáját. Utóbbiakra - szerény számuk ellenére is az a feladat hárul, hogy ízelítőt adjanak Ficzekgraf ikai tevékenységéről. Ficzek első grafikáin a leképezés, a térépítés egyszerű lehetőségeit vizsgálta. Neonrácsot, mértani elemeket, kör alakú perforációval ellátott lapokat, a középiskolában készült ötvöstárgyait helyezte kartonra, majd fújta körbe nyomdafestékkel többször egymás után, miközben át-átrendezte a lapon lévő tárgyakat. (Cím nélkül, 1969.). Az így kapott negatív lenyomatokból, -árnyékokból