Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 3./1987 ősz (Pécs, 1987)

Gombák világa

gallérja), fehér, sárgásfehér, néha a kalap színével márványosan mintás. A tönk alja gyengén megvastagodott, rajta jól fejlett, elálló, szélein behasadozott fehér bocskora van. Ennek nagyobb része általában a talaj felszíne alatt van. Húsa vékony, fehér, nagyon törékeny. Ize, szaga nem jellemző. Lomb- és fenyőerdőkben júniustól késő őszig termő gyakori gomba. Ehető, de gyűjtését nem ajánljuk, mert a mérgező galócákkal összetéveszthető. Nyersen fogyasztva súlyosan mérgező. Területünkön, a nyíres-tölgyesben a sárgásvörös kalapú faja is előfordul. Mérgezési adatai megegyeznek a fenti fajjal, összefoglalva az elmondottakat: mindaddig, amíg nem vagyunk teljesen biztosak, legalább a gyilkos galóca és a néhány ehető, könnyen felismerhető gombafaj ismeretében, az általunk gyűjtött gombát minden esetben mutassuk meg gombaismerő szakembernek, ha erre nincs lehetőség, inkább ne fogyasszák el. Bármilyen jó gombaismertető szakkönyvünk van is, ne bízzunk csupán a képanyagban! Legjobb, ha valamelyik szakegyesület (Pécsett: az OEE „Hollós László" Mikológiái Szakcsoport) tanulmányi kirándulásához csatlakozunk. Megismerhetjük a legfontosabb ehető és mérges gombákat a természettudományi osztály gombaismerői tanfolyamain, amely legközelebb 1987 szeptemberében indul. Ezek a tanfolyamok alapfokú gombaismeretet adnak, több gyűjtőúti gyakorlattal egybekötve.