Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 3./1987 ősz (Pécs, 1987)

Gombák világa

Gombák világa A gombák világa változatos és na­gyon gazdag, legtöbb ember, ha a gombákról hall, csak a kalapos­gombákra gondol. Ám a gombák vilá­ga ennél sokkal gazdagabb. A Földön eddig százezernél több fajuk ismert, és ennek csak egy töredéke a kalapos­gombák. A nagyobb része a mikrosz­kopikus gombákhoz tartozik. A kalapos gombáknak Európában eddig közel 40Ü0-4500 fajuk ismert, eoből hazánkban a legújabb kutatá­sok eredményeként megközelíti a 3000 fajt. A Dél-Dunántúlról eddig 300 faj ismert, ami a további feldolgozómun­ka eredményeként változik még. A tájvédelmi körzet erdőtársulásaira a kutatások eredményeként, változa­tos, gazdag gomoaegyüttes válik is­mertté. A gombák fehérjeanyaga jelentős, mennyisége fajonként változhat. Fon­tos, hogy a gombáknak alacsony a szénhidrát- és zsírtartalma. Fehérjéje teljes értékű fehérje (eltérően a növé­nyi fehérjéktől), a húsfélékhez hason­lóan tartalmazza mindazokat az ami­nosavakat, amelyekből az emberi szer­vezet felépítheti a saját fehérjeanya­gát. Jelentős a gombák aromás, azaz íz- és illatanyagtartalma. Mindent összevetve elmondhatjuk, hogy a gombák energiaszegény és töboféle okból táplálkozásunkat javító, értékes élelmiszeranyagnak tekinthe­tők. Erős fűszerezőértékük és fehérje­tartalmuk miatt a fogyasztásuk inkább kisebb mennyiségben, de minél gyak­rabban ajánlatos. A gombamérgezés veszélyétől való félelem miatt, sokan vannak, akik in­kább nem esznek gombát, hogy ne le­gyenek a gombamérgezés áldozatai. Ez a túlzott félelem nem helyes. A mér­gező gombák, illetve az általuk oko­zott mérgezés könnyen elkerülhető, ha a vonatkozó előírásokat betartjuk. A mérges gombák felismerésének és táplálkozásunkból való kiszűrésének legbiztosabb módja, hogy ismerni kell a legfontosabb ehető és a mérges gombákat. Aki ilyen ismerettel nem rendelkezik (alapfokú gombaismereti tanfolyamon megtanulhatja), a gyűjtött gombát saját érdekében vigye el szak­képzett gombaismerőhöz és ellenőriz­tesse. Ha vásárol, csak gombaszakértő által ellenőrzött gombát vásároljon. Pécsett mindkét piacon csak ilyen gom­bát szabad árusítani. Aki még így is fél a gombától, annak azt ajánlom, hogy csak termesztett gombát — csi­perkét vagy laskagombát — vásároljon. A Barcsi borókás erdőtársulásaiban előforduló mérges gombafajok közül a galócákat ismertetem, mert ezek kö­zött van az a faj, amelyik az emberre halált okozóan veszélyes. 1. A gyilkos galóca (Amanita phalloides) Közepesen nagy termetű. Tönkjén le­lógó gallér és jól fejlett bocskor van. Lemezei mindig fehérek, színűk nem változik. Húsa fehér, puha, nedvdús, színét nem változtatja. Hamar romlik. Szaga jellegzetes: kissé a nyers bur­gonyára emlékeztető, lehet édesen émelygős is. Nyersen és főzve is ízle­tes, ezért megtévesztő. A fiatal gom­bát teljesen burok fedi, olyan mintegy tojás. Kettévágva benne a kalap és a tönk vastag része felismerhető. Kalap­jának színe: világoszöldtől sötét olaj­zöldig változatos színű lehet. Lomber­dőben, elsősorban tölgyfák glatt, de vegyes erdőkben és fenyvesekben is előfordul. Júniustól októberig terem, Dél-Dunántúlon gyakori. Igen súlyosan, halálosan mérgező gomba! Nagyon fontos és jellegzetes, hogy az elfogyasztás után csak hosz­szabb lappangási idő, 6-36 óra, leg­többször 10—12 óra múlva jelentkeznek az első tünetek, amikor a sejtek mű­ködési sérülése már bekövetkezett. A mérgezés első szakaszában csillapítha­tatlan hányás és hasmenés jelentke­zik. A beteg egyre több vizet és vele sókat veszít, egyidejűleg a szívműkö­dés is gyengül. A mérgezett gyakran már ebben az időszakban meghal. A második szakaszban a méreg a má­jat károsítja. Ha időben orvoshoz, il­letve kórházba kerül a mérgezett és nem nagyon súlyos a mérgezés, még akkor is csak hónapok múlva áll hely­re a teljes munkaképesség. (1. rajz).

Next

/
Thumbnails
Contents