Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 2./1987 tavasz (Pécs, 1987)

Népi házassági szerződések

Böröcz István, és Kissebbik Ura Kis Máj András Az alku ez Ha az Isten idő nap előtt a férjet ki-venné hogy az aszszony által gyermeke nem lenne, akkor az Asszonynak rendel egy tehenet, vagy húsz forintokat helyette, és egy két esztendős forma tsikót, vagy a helyet, az igaz betsü szerént annak az árát. Az Aszszonynak pedig gyermekét táplálja, taníttatja, az után mesterségre adja, fel-szabadittatja.„ E szerződés érdekessége, hogy tudomásunk szerint az egyetlen eset, amikor az asszony „kisebbik ura" jogi személyként szerepel. A népi szóhasználat az asszony férjének öccsét illeti e névvel, s arra vannak adatok, hogy az asszony kisebbik urának szólítja sógorai közül a férj öccseit, nagyobbik urának a férj bátyáit. Ebben a kutatók a levirátus emlékét látják, tehát azt a népi joggyakorlatot, mely szerint hajdan az elhalt férj öccse, vagy bátyja, ha még nem volt nős, el kellett, hogy vegy az özvegyet. Ki s Máj András, néhai Kis Máj János özvegyének, Cserdi Évának „Kissebbik Ura" e szerződésben mintegy lemond a nőről, tanúsítja, hogy nem tart igényt ezen jogára... Sok érkekességet rejtenek a házassági szerződések, sok tanulsággl szolgálhat az évszázados népi joggyakorlat a jövőben is, érdemes figyelmet fordítanunk írott emlékeire! Dr. Mándoki László (Kép: Házassági szerződések a harkányi reformátusok II. anyakönyvéből)