Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 2./1987 tavasz (Pécs, 1987)
A pécsi főügyész díszmagyarja
A pécsi főügyész díszmagyarja 1975-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Újkori Osztálya egy érdekes, baranyai vonatkozású tárgyegyüttest vásárolt meg gyűjteménye számára. A két darab magyar díszruha — mely az általános szóhasználatban már a múlt század végétől „díszmagyarként" szerepel — a hozzátartozó ékszerkészlet és utazóláda egykori tulajdonosa Dr. Koszits Ákos, Baranya megye tiszti főügyésze volt. — Fennmaradt, s így a gyűjteménybe került az egyik öltöny számlája is, s olyan korabeli fényképek, amelyeken a főügyész „teljes díszmagyar öltözetben" látható. A tárgyegyüttes különlegesnek mondható, hiszen teljes egész, darabjai — egy kivétellel — igen jó állapotúak, eredeti dokumentumokkal hitelesítettek, s műtárgyértékük mellett történeti szempontból is jelentősek. Az együttes részei: I. Magyar díszruha számlája alapján 1902-ben készült Pesten, Weiner és Grünbaum tiszti egyenruha és hadifelszerelési intézetében. Ára: 1248 Korona volt. — Mente: püspöklila bársony, nercprém díszítéssel. — Dolmány: szürke selyemdamaszt, zsinórozott. — Csizmanadrág: meggyvörös trikóselyem, zsinórozott. — Süveg: püspöklila bársony, nercprémmel. — Fehér kócsagtollak. — Nyakkendő: krémszínű atlaszselyem, arany csipkével. (— A vörös klott alsónadrág eredetileg nem tartozhatott az öltözékhez, mert a ruha számláján még selyem alsónadrág szerepel.) — Utazóláda: 1902-ben készült, a megrendelt öltözéket ebben szállították, illetve tárolták. II. Magyar díszruha - Mente: fekete gyapjúposztó, perzsaláb prémezéssel, 1860-70 körül készült. - Dolmány: fekete gyapjúposztó, zsinórozott, 1860-70 körül készült. — Nadrág: fekete gyapjúposztó, zsinórozott. — Kalpag: fekete selyembársony, perzsaláb prémmel. — Nyakkendő: fekete selyem. — 2 db fekete zsinóröv. Egyéb kiegészítők a ruhákhoz: — Nadrágtartó: fehér-kék gumírozott vászonból, fémcsatokkal. — 2 pár csizmahúzó. — 2 db csikós védőruha - brokát, bársony, paszomány darabok. III. Ékszerkészlet 1872. után Bécsben készült, Ludwig Politzer munkája. A készlet darabjai aranyozott ezüstből készültek, vésett mustrákkal, filigrándíszítéssel, rengeteg csiszolt, kisebb-nagyobb korallal. Kivétel a sarkantyú, mely öntött bronz. — Szablya: a keresztvas, a markolat és a lila bársonnyal bevont hüvely nemesfém díszítményekkel borítva. — Öv: a növényi mintás, ékköves veretek lila bársonyra varrva. — Mentekötő és forgó: díszítésük az övvel megegyező. — Gombok: 9 db mentegomb, 9 db dolmánygomb, 24 db ujjagomb: félgömb alakúak, filigrán díszítéssel, tetejükön 1-1 nagyobb korallal. — Sarkantyú: 1 pár, kiterjesztett szárnyú madarat formáznak. — Tok: fekete bőrborítású, vajszínű bársony béléssel. A fekete öltöny egyes darabjai (mente, dolmány) korábbiak a többi ruhadarabnál, az 1860-70-es évekből származnak. Később, talán a századfordulón készülhetett hozzájuk a kalpag, s talán a nadrág is, s ebben az összeállításban tulajdonosuk a kevésbé ünnepélyes alkalmakon viselhette. A nercprémes „díszmagyar" ruha viszont színeiben és fazonban is — a hozzátartozó ékszerkészlettel együtt — tipikus példa a századforduló férfi alkalmi viseletére. Az együttes részei sok kiállításon kerültek már bemutatásra — 1979-ben pl. Manchesterben és New York-ban is —, de a teljes anyag egyidejű kiállítására sem külföldön, sem itthon
