Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 1./1986 ősz (Pécs, 1986)

Ásatások a Leonardo da Vinci utcában

ÁSATÁSOK A LEONARDO DA VINCI UTCÁBAN Napjaink pécsi városképéhez hozzátartoznak a közmű- és épü­leti felújítással együttjáró /olykor sokáig nyitottan álló/ árkok és az épület köré felál­lított lemezbarrikádok. Aki csak valamit is ért pécsiül , tudja, hogy ezeken a helyeken megjelennek a régészek is azzal a reménnyel eltöltve, hogy a kétezer éves város csak nagyvo­nalakban ismert történetéhez újabb adatot találnak. A Leobardo da Vinci utcát a Széchenyi tér felől hónapok ó­ta zárja el egy ilyen legújabb­kori paláhkvár. Falai mögött a közismert es felderíthetetlen építkezési rejtélyeken túl tör­ténelmi-régészeti titkokra buk­kanunk. Nézzük meg együtt l Stíluso­san: kukkantsunk a palánk és az idő möge! Mielőtt belépnénk, ismétel­jük el mindazt, amit e terület régészeti és történelmi emléke­iről tudunk: 1. Az épület még beletartozik a Dom-tértől a Hunyadi útig húzó­dó későromai temetőbe. 2. A középkor alatt és az új­korban itt egyházi-káptalani tulajdonban iévo épületek áll­tak. 3. A török hódoltság alatt az épületben a Széchenyi tér 12. sz. házzal - JPM Régészeti Osz­tály - egy telekkönyvi tulaj­don egységet képezett a hódx­tók előkelői laktak, Csóri Ib­rahim aga. 4. Amikor 300 éve a török alól felszabadult a város, az épü­letbe a jezsuiták költöztek be, és egészen 1747-ig a rendházuk volt, ekkor a szerzet iskolája lett 1777-ig. A rend feloszla­tása után az épület továbbra is megmaradt előbbi funkciójában: városi normál iskola lett egé­szen a közelmúltig, az új bel­városi iskola megépítéséig. 5. A középkorból fennmaradt é­pületet a múlt században le­bontották. A bontást indokol­hatta az iskola bővítésének i­génye mellett az is, hogy a földszinti padló az utca múlt századi szintjénél 150-170 cm­rel mélyebb volt. Az eredmény közismert: az újonnan emelt é­pület úgyahogy illeszkedik a Széchenyi tér sokstilusu össz­képébe, mig tömegével elnyomja a Janus utca és a Leonardo da Vinci utca épületeit. Az átépí­tés során megszüntették pl. a Janus utcát jellemző fűrészfo­gas berendezést, és a szomszé­dos barokk palota homlokza­tával egyvonalba húzott alapsí­kot alakították ki, a telken beljebb húzódtak és az elbon­tott épület falait metsző' alap­falakat képeztek ki. Ez a vá­rosképi megfontolásból eredő módosítás okozza természetesen az új ma már több mint százé­ves épület statikai hibáit, hi­szen az alap hol töltésen, hol biztos kőfalon nyugszik. 6. A volt belvárosi iskola a jövőben is kulturális intéz­ményhez tartozik: az Egyetemi Könyvtár erre bővül. A föld­szinten raktárak és technikai berendezések lesznek, az emele­teken olvasók stb. A leletmen­tést az átalakítással járó földmunkák indokolták és az a­nyagi fedezet is /50.000 Ft/ a beruházásból, illetve /20.000 Ft/ Pécs városa biztositott. Az előzményekhez tartozik továbbá az, hogy itt már 1979­ben végeztünk leletmentést, a­mikor a ház alatt húzódó nagy­méretű középkori pince gótikus bejáratát kibontottuk. Ezt a pincét a múlt év végén nem kel­lően átgondolva félig eltömték cementhabarccsal. Nézzük hát végig az itt ész­lelt régészeti jelenségeket és a leleteket nem a feltárás me­nete, de az időrend szerint! Mint mar említettük, a késó­róraai temető' területén vagyunk. Az általunk megfigyelt részeken az épület — 50 m 2-t — egy he­lyen ( tártunk fel, a másik 50 m 2 feltárt terület a pontszerűen telepített aknamélyítŐs aknából

Next

/
Thumbnails
Contents