Katonas Imre: Mai magyar kerámia. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 14. Pécs, 1968)

ink külső és belső kialakításánál. Csekovszky Árpádtól a Majoros és a Garányi házaspáron át a legfiatalabb korosztályt képviselő Krajtsovits Margitig és Benkő Ilonáig egyformán kaptak a 2 ezrelékes állami megbízatásból. Munkáik a legkülönbözőbb középületek falait díszítik, mint pl. szórakozóhelyeket, vasútállomásokat, szállodák halijait, iskolákat, gyermekotthonokat stb. A főiskolán végzett keramikusaink mellett jelentős azoknak a száma is, akik nem az Iparművészeti Főiskolán, hanem más úton, egyéni műhelyekben sajátították el a kerámiakészítést. Közülük elsőként Gorka Líviát említjük meg, akit tevékenysége ma már nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is ismertté tett. Gorka Lívia az enteriőr-kerámia területén ért el kimagasló eredményeket. Az agyag szeretetét és a mesterségbeli tudást gyermekkorától kezdve magába szívhatta. Édesapja nógrádverőci műhelyében sajátította el a kerámiakészítés titkát, itt ismerte meg apja fejlett forma- és mázkultúráját. Ennek ellenére tehetsége főleg csak az utolsó évtizedben bontakozott ki. Pályakezdése elején apja, Gorka Géza művészi nyomdokain indult el. Művészete csak lassan és fokozatosan önállósult. Nemcsak táljainak, vázáinak felületi díszítése foglalkoztatta, hanem a formák sokféle változata, a formakultúra is. A krétai vázák ösztönzésére táljaira, edényeire játékos ritmusú állat- és növényvilágot varázsolt lendületes ecsetvonásokkal. Edényeit a formák gazdagsága, díszítményeit pedig a nagyvonalúság és a dekoratív megjelenítés jellemzi. Az utóbbi években egyre inkább aszimmetrikus, amorf edények készítésével foglalkozik. Vázáinak formaelemeit vízpartokon található kövek, kavicsok természetes alakzataiból meríti. Ügynevezett „kavics" vázái nemcsak lakásbelsőkben helyezhetők el, hanem a szabadban, kerti kerámiaként is. Noha edényei és állat-, valamint emberformái egyszerűsítésében, absztrahálásában szinte az eredőkig hatol, — mégis felismerhető, hogy ösztönzéseit a természet elemeiből meríti. Különösen a család, mint összetartozó egyég érdekli és a legkülönbözőbb vízimadarak ábrázolásai foglalkoztatják. Ezek finom, természetbevesző tollazata összecseng a talajhoz simuló kavicsformákkal. Az amorf kavicsvázák és az ugyancsak aszimmetrikus formázású hal-kialakításai egyazon természeti ihletésűek. Edényeit, vázáit samottos agyagból készíti. Ennek tulajdonítható, hogy edényeinek felülete erősen szemcsés. Az anyagba kevert máz következtében munkáinak felülete matt, a természet naturális színeinek megfelelően. Ezekkel nem egyszer el is távolodik a kerámia történetileg kialakult anyagszerűségétől, mert sima felületek helyett porózus és szemcsés felületek