Papp László: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs, 1967. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 12. Pécs, 1967)

mintaképek is. A vár helye tekintetében pedig bizonyos, hogy a Mecseknek ez a, még nyári időben is gyakorta köd boritotta, szépséges vidéke emlékeztethet a vadregényes skót tájakra. Mindebből azonban a vár korai, azaz XI. századi keletkezését illetően bizonyítékot nem meríthetünk. Más azonban a helyzet a vár fennállása, illetve későbbi sorsa tekintetében. Ebben a vonatkozásban nem oszthatjuk azt a nézetet, hogy a vár a kora Árpád-korban gazdátlanná, elhagyatottá vált, s így indult már ekkor pusztulásnak. Ennek ellene mondanak az itt leírt feltárás eredményei, főként leletanyaga. Ezekhez kapcsolva, idevonatkozóan tekintsük meg közelebbről is az ez ideig kellő figyelemre nem méltatott korai írásos emlékeket. A menekült angol hercegek valószínű, XI. századi birtoklására utaló 1235. évi, későbbi átírásban megmaradt oklevél csak a britek földjéről beszél, s nem arról, hogy ezen milyen állapot uralkodott. Ez természetes is, mivel az oklevélben, egyebek közt II. András által a pécsi püspök részére adományozott mázai birtokról van szó, amelynek, Máza felől jőve, csak déli határát kívánták megjelölni a »terra Brittanorum« szóhasználattal. Az oklevél tehát nem szól arról sem, hogy a britek földje a XIII. században lakott, de arról sem, hogy elhagyatott volt, vára - - ha netán korábban fennállott, — ezidőre elpusztult volna, amint Rézbányay és Malcomes véli. Az utóbbi szerint a föld későbbi birtokosai utóbb, már ti. a XIII—XIV. században, csak a birtokról (possessio), s nem a hozzátartozó, szerinte ekkor már fenn nem állott vár dolgában intézkedtek, pereskedtek. Ezzel szemben éppen a Csánki után Malcomes által is címben említett. 1296. évi oklevél nemcsak a nádasdi határban feküdt birtokokat, hanem az ugyanott volt várat — (»possessio et Castrum Nadasth«) — is említi, bizonyságot téve a nagy történelmi nevű Kórógyi család tagjainak, Cletus comes utódainak, a Tolna megyei Zselizben (Zelyz) fekvő birtokokról folyt perben tett barátságos egyezkedéséről.

20 Hogy mikor kerültek a Dráván túli Korogh várából induló Kórógyiak a nádasdi vár birtokába, nem tudjuk. A XIII. század végén már nagynevű és gazdag család tagjai, az e néven harmadikként nyilvántartott Fülöp fiai, I. László, Lőrinc és ÍV. Fülöp egyezsége nemcsak Nádasdról, hanem az ugyancsak akkori Tolna megyei Beersen, Zeklech, a Baranya megyei Záva, Zerna, Borra possessiókról, továbbá az ősi Korogh, valamint Nádasd váráról, s más birtokokról is szólt.

21 Az egyezség megkívánta határjárást is részletesen leíró oklevél, amely, mint II. András oklevele, kiválóan értékes adatokat