Papp László: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs, 1967. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 12. Pécs, 1967)

közt zajlott vita, végül is anélkül, hogy a „terra Brittanorum" rejtélyes ügyét előbbre vitte volna. Időközben azonban a kívülállók oldaláról is jelentkezett a kérdés megoldására irányuló törekvés. A probléma személyi vonatkozásai, saját családjának, feltehetően skót, származása, családi nevének Malcolm király nevével való hasonlósága folytán is, megragadták a Nádasddal szomszédos Tolna megyei származású br. Malcomes Béla érdeklődését. A történészhajlamú, művelt férfi nagy buzgalommal vágott neki az eredeti forrásanyaggal dolgozó, hatalmas külföldi irodalom tanulmányozásának, s figyelemmel kísérvén a hazai irodalmat is, skóciai Szent Margit származásával kapcsolatban magáévá tette Fest Sándor korábbi és a Szent István Emlékkönyvben megjelenőben levő tanulmányaiban foglalt megállapításokat. Irodalmi és forrásismereteiről, egy kisebb közleménye után,

15 a Szent István Évben megjelent, már említett könyvében adott számot. Malcomes, könyvében, részletesen foglalkozott Margit személyével, élettörténetével, a magyar földről vitt szokásoknak hazájában való meghonosításával, kora angolföldi eseményeivel, s — Fest Sándor nyomdokain — Margit származásával. Kutató tevékenységre főként Margit születési helye hiteles megállapításának célja késztette, vallván, hogy Margit a baranyai „britek földjén", Nádasd határában, a hajdan ott állott várkastélyban, Rékavárban született. Kiindulása II. Andrásnak sokat emlegetett, 1235. évi, szerinte 1409. évi átírásban fennmaradt, általa »a pécsi püspöki levéltárban több éves kutatómunka árán« (?) megtalált oklevele. Helyesen cáfolja Csánki Dezsőnek azt a — valóban téves — közlését, amely szerint az oklevél szövegében nem britek földje (terra Britanorum), hanem bessenyök földje (terra bissanorum) áll.

16 Azzal az állítással, netán megállapítással szemben, hogy a kérdéses oklevél hamis, helyesen hivatkozik arra is: az esetleges hamisítónak nem állott érdekében, hogy költött elnevezésű birtokot jelöljön meg a saját, állított birtoka határaként, s eszerint a szóbanlévő elnevezés az oklevél kiállítása korában ismert, közhasználatú volt. Arra nézve azonban, hogy a kérdéses táj valóban a menekült brit hercegek földje lett volna. Malcomes is csak következtetni tud, a puszta helynévből, s abból, hogy hazánknak más helyét sem történeti adatok, sem szájhagyomány alapján, az Árpád-korban nem lehet bármiféle angol idetelepültekkel, mint névadókkal, kapcsolatba hozni. Arra nézve pedig, hogy az, angol hercegek és családjuk valóban itt éltek-e, skóciai Margit a romjaiban