Papp László: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs, 1967. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 12. Pécs, 1967)

fennmaradt »Réka-vár«-ban született-e, Malcomes sem tud más bizonyítékot megjelölni, mint a kérdéses — e vonatkozásban ugyan semmit el nem áruló —• oklevelet, a helyi hagyományt, s a Nádasd nyugati határrészen látható, néma várromot. A vár kora tekintetében azonban Malcomes odáig megy, hogy elfogadhatónak tartja azt a feltevést, amely szerint — az általa már régészetileg feltárni kezdett vár — »a frank uralom idején a leigázott avarok fékentartására rendelt haderő központja volt.« (Im. 63. o.) Feltételezi, hogy a menekült hercegek a magyar királytól ^különös kedvezményként kapták Rékavárát és a hozzátartozó birtokokat adományul.« (lm. 77. o.) Azaz, mint könyvének más soraiból is kiderül, odahajlik, hogy a menekültek már korábban is álló várkastélyba költöztek. Ilyen »frankkori«, sőt római kori maradványnak véli, mindenben idegent kereső buzgóságában, a pécsváradi apátság közeli »varszerü« épületét is. (Im. 70—71. o.)

17 Malcomesnek ismeretlen adatokon nyugvó állítása szerint is a vár a XII. század végén már néptelen volt (lm. 71. o.), illetve, mint másutt írja, »... a XIII. században . . . teljesen elhagyatott volt és rommá lett.« (Im. 70. o.) Mindennek jegyében — írja Malcomes — a közelgő Szent István évre, »Ägnta és családja magyarországi otthonára, Szent Margit születése helyére vonatkozó megállapításaimhoz további bizonyítékok szerzése céljából, kisürgettem a püspöknádasdi Rékavár feltárását. « (lm. 8. o.) Az 1937. év őszén végzett »ásatás« eredménye alapján Malcomes kijelenti, hogy ^napfényre került egy Szent István korát megelőző korból való hatalmas vár maradványa.« (lm. 7. o.) A részletes eredményről csak annyit mond, hogy »a próbafeltárás meglepően nagyméretű falmaradványokat takart ki . . . A föld felszínével csaknem egyenlőek voltak az omladékból előbújó várfalak, amikor a feltárást megkezdték.« (lm. 62. o.) A kutatásról megemlékező napisajtó szerint »a kiásott földből 62 m széles, 254 m hosszú vár romjai emelkednek ki, 7 m magas és 4 m széles falakkal. Az ásatások során rengeteg értékes cserépedény, vasból és cserépből készült tárgy került napvilágra.^ A tudósítónak nyilatkozó Malcomes ígéri, hogy »Rekavar a pécsi Szent István ünnepekre már feltárva hirdeti az angol—magyar kapcsolatok ősi voltat.-«

18 Az ásatás folytatásáról nem tudunk. Arról sem, hogy az 1937. évben végzett munkának a valóságban, s közelebbről mi volt az eredménye. A hírlaptudósítások — pl. máris helytelennek bizonyult számadataikkal — ennek megállapítására nem alkalmasak.