Papp László: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs, 1967. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 12. Pécs, 1967)

irodalmunkban élénk vita indult, és sarkalatos ellentét alakult ki, aminek gyökerét abban lehet megtalálni, hogy egyesek főként a német, mások az, — egyébként hitelesebbnek látszó, — angol forrásokra támaszkodtak.

11 Eszerint jutottak az utóbbi nyomon járók arra az eredményre, hogy skóciai Margit az első magyar király unokája volt. Végül, korábbi kisebb cikkei után, a nyelvtörténész Fest Sándor, a Szent István Emlékkönyvben igyekszik lezárni Eadmunc" Ironside két fiának s leszármazottainak történetét.

12 A felvetett kérdés lényege tekintetében közvetett, főként nyelvtörténeti bi zonyítékok alapján kísérli meg kimutatni, hogy skóciai Szent Margit István király leányának, Agáthának és Edward hercegnek gyermeke volt. A menekült hercegek magyarországi lakó-, Margit szülőhelyét illetően pedig óvatosan utal a nádasdi „terra Brittanorum" emlékét megőrző oklevélre. Az egész kérdésegyütteshez döntően kihatóan kívánt hozzászólni Herzog József, a Szent István Évet követő esztendőben megtartott, ugyanazon időben nyomtatásban is napvilágot látott, akadémiai előadásában.

13 A problémafelvetést, tévesen. Kropf Lajosnak tulajdonítván, erősen közvetett jellegű, de elgondolkoztató bizonyítékokkal kívánta kimutatni, hogy a menekült hercegek orosz földön nevelkedtek fel, Edward ott nősült meg, feleségül vévén III. Henrik császár rokonát, Sváb Ernő herceg leányát, Ágotát. A hercegek felnőtt korukban, az 1040-es években I. András királlyal jöttek. Jaroszláv orosz nagyfejedelem udvarából, Magyarországra. Fest Sándor maga sem érezhette kielégítőnek a Herzog előadását kiváltó tanulmányát és annak érveit. Késedelem nélkül maga is akadémiai előadásban, s ennek szövegét közreadó, újabb, terjedelmes dolgozatban foglalkozik a dán és orosz földön át Magyarországra menekített angol hercegek sorsával, kiemelten pedig Margit magyar származásával,

14 amit — nagy számban felsorakoztatott, de változatlanul közvetett jellegű bizonyítékok alapján, vitathatatlannak állít. A menekültek lakóhelyét illetően azonban most már kétségesnek tartja annak lehetőségét, hogy erre a célra a magyar király a baranyai „terra Brittanorum"-ot jelölte volna ki, amely könnyen ki volt téve a hercegekkel szemben gyilkos érzületű Nagy Kanut dán király szövetségese, II. Konrád császár támadásának. Fest szerint is a hercegeket el kellett rejteni, ami magyar földön, megnyugtatóan, csak ..valahol az orosz határ felé" mehetett végbe. Ezt követően Herzog József — számunkra itt mérsékelt érdekkel — még egyszer hozzászól „Skócia Szent Margit származásának kérdéséhez" (Turul. 1940.). s ezzel lezárultnak látszik a céhbeliek