Papp László: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs, 1967. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 12. Pécs, 1967)

'császár leányát. Gizella királynénk testvérhugát vette nőül, s ebből a házasságból származott skóciai Szent Margit, aki utóbb III. Malcolm skót király felesége, a skót történelem kiváló alakja, s, 1093-ban bekövetkezett halála után, az egyház szentje lett. Kropf rámutatott arra is, hogy Margit életének, származása kutatásának több évszázados, hatalmas, a legújabb időkben is megélénkült angol és német irodalma van. A nádasdi britek földjéről azonban ugyanúgy nem szólt, mint Xántus, arról, feltehetőleg, egyikük sem tudott. A történetet, s azok személyeinek a „terra Brittanorum"-mal való kapcsolata kérdését utóbb Rézbányay József pécsegyházmegyei kanonok vitte a szélesebb nyilvánosság elé.

9 Figyelmét áz akkori nádasdi plébános hívta fel, aki — mint Rézbányay írja — a kérdés körül „sokat kutatott', s akinek meggyőződése volt. hogy skóciai Szent Margit a nádasdi várban született, s aki szerint a helyi hagyomány is megerősíti, hogy a rommá lett vár valamikor az angol hercegeknek lett volna lakóhelye. Rézbányay magáévá tette a plébános elképzeléseit. Margit származását illetően ugyan, óvatosan, csak a Breviárium Romanurr június 10. lapjára utal, amely szerint, az ..atyai ág m az angol királyok, anyai ágon a római császárok sarjadéka volt", s Magyarországon született. Brüstle-re való hivatkozás nélkül. — akinek észrevételei figyelmét elkerülhették, — részletesen elemezvén II. András oklevelét, arra a következtetésre jut, hogy István király a mai Baranyában Nádasd, (a mai) Óbánya és Újbányával határos területét, e falvakkal szomszédos „vadregényes hegyoldalt, a Máza felé elterülő vidéket" adta angol rokonainak. ,,Itt kellett állania — mondja tovább — a családi kastélynak ... s eszerint ez a várrom Szent Margit, Skótország királynéjának szülőhelye . . . A vár rommá lett, amikor lakói elköltöztek, nem igen talált a vadregényes vidék művelőre." A kérdéssel kapcsolatban Brüstl e-vel, Rézbányay val részben azonos nézetet vallott Németh Béla, Baranya megye történetírója is, anélkül, hogy a „brittanok földjének" az angol hercegek részére történt adományozásához tovább is menő következtetést fűzött volna.

10 Szent István halála 900. évfordulójának, az 1938. évnek közeledtével, igen jelentős részben ugyan napi politikai indítékból, a régebb:' törekvések időszerűnek látott felújításaként, történetírásunk figyelme erőteljesen az angol—magyar történelmi kapcsolatok részletei, érthetően főként e kapcsolatok korai. Árpád-kori időszaka felé fordult. Közel négy évtizedes szünet után feléledt a két menekült herceg s leszármazottadnak története is. ennek középpontjában Margit származásának kérdésével. E körül az újraéledt hazai