Papp László: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs, 1967. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 12. Pécs, 1967)

Egykorú dokumentáció híjján nem tudjuk azt sem. hogy — ha valójában volt ilyen — hová került az ásatás leletanyaga. Az 1937. évi ásatásról szóló híradások, minden esetre, meszszemenően fokozták az érdeklődést Réka vár romjai és a hely múltja iránt. A néhány esztendővel utóbb bekövetkezett nagy események és nehéz idők azonban elterelték róluk a figyelmet. Kulturális életünk megerősödésével a Baranya Vármegyei Múzeum nagyemlékű alapítója, utóbb a megyei múzeumok főigazgatója. Dombay János a pécsi múzeum munkatervébe kívánta felvenni a vár területének szakszerű, régészeti kutatását. Segíte2. kép. Az 1963. évi ásatás helyszín rajza. ni kívánta ezt a munkát a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal is. A feltárásra váró területet Reuter Camillo erdőmérnök vázlatosan fel is mérte. A munka megkezdését azonban számos körülmény, így a terep nehézségei, a feltárást kötelezően követő romkonzerválás kilátástalansága. majd Dombay János halála, késleltették. Mindennek ellenére Rékavár megérdemelte, a közérdeklődés pedig egyre inkább sürgette egyelőre olyméretű régészeti kutatását, hogy, a mondottak szerint ismeretlen múlttal bíró vár eredetét, létezésének mozzanatait, pusztulásának idejét és körülményeit megállapítsuk, vagy legalább is a várható eredmény egy későbbi, nagyobb szabású, a napvilágra kerülő romok restaurálásával, konzerválásával egybekötött feltárás előkészítésére szolgáljon. A Baranya Megyei Tanács a Janus Pannonius Múzeum részére biztosította a munka feltételeit, amely 1963. év augusztus havában indult és zajlódott le, kifejezetten csak felderítő jelleggel.

19 Az ásatás során feltárt romfelületeket csak annyira bontottuk ki, róluk, mellőlük a földtakarót, omladék-, - törmelékréteget minden esetben csak olyan mértékig távolítottuk el, hogy megközelítő tájékozódást nyerjünk az eltakart rommaradványokról.