Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklósd Múzeum kiállításai. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 10. Pécs, 1966)

A költő és hadvezér Zrínyi Miklós a „Szigeti Veszedelem" — Obsidio Sigetiana — megírásával az „ércnél is maradandóbb emléket állított" dédapjának, a hős Zrínyinek és társainak. Zrínyi életét írással és szóval, haditetteivel a török elleni küzdelemre szólította. Korának legtisztábban, legelőrelátóbb politikusa volt, a magyar katonai tudomány megalapítója, mint hadvezér, a török rettegett ellenfele volt élete végéig. A terem bejáratával szemben lévő táblán a Zrínyiász írójának, a költő Zrínyinek állítunk emléket, A tárlóban „Szigeti Veszedelem" különböző kiadásai láthatók. Zrínyi legnagyobb harci vállalkozásának, az 1664. évi téli hadjáratnak térképét metszetekkel illusztrálva mutatjuk be. Zrínyi súlyos csapásokat okozott az ellenségnek, mélyen behatolt a török hódoltsági területekre, megostromolt számos várost, közöttük Pécsett, felgyújtotta a török sereg felvonulására szolgáló eszéki hidat. A hadjáratot tavasszal már nem folytathatta, a császári hadvezetés rövidlátása miatt. Kanizsa ostromát a császári fővezérség félbeszakította. Zrínyi felismerte, hogy a XVI—XVII. század folyamán a török és német nagyhatalom közé szorult, három részre szakadt ország csataterein a két külső ellenséggel szemben a haza puszta fenntartásáért folyik a küzdelem. E két ellenség elleni harc stratégiáját és taktikáját hadtudományi munkásságában fejtette ki. A nemzetet fel akarta rázni, hogy sajátmaga vegye kezébe sorsának irányítását, a törököt űzze ki az országból, s az osztrák elnyomásból szabadítsa fel magát. Hadtudományi munkái közül a „Tábori kis trakta", „Vitéz hadnagy", „Mátyáskirály életéről való elmélkedések", „Ne bántsd a magyart", „A török áfium ellen való orvosság" különböző kiadásai, kéziratai a tárlóban láthatók, Zrínyi életének 44 éves korában a kurseneci erdőben tragikusan végződő vadászszerencsétlenség vetett véget. Vele a XVII. század legkiválóbb vezéralakja tűnt el a magyar történelemből. A „Zrínyiász"'-t, az első magyar eposzt a költő testvérbátyja, a Habsburgok elleni összeesküvésben résztvett és 1671-ben kivégzett Zrínyi Péter fordította le horvát nyelvre. Az első kiadás címlapját a baloldali falitáblán mutatjuk be. A „Zrínyiász" teljes szövegű német és olasz fordítása mellett a különböző nyelveken kiadott részletfordításokat is bemutatjuk. Az idegen nyelvű kiadások ismertették meg Szigetvár helytállását Európa népeivel.