Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklósd Múzeum kiállításai. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 10. Pécs, 1966)

45. Török—magyar bajvívás a XVII. század első felében — Rézmetszet (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) L - al akú folyosón Szigetvár török uralom alatti korszakát mutatjuk be 1566—1689-ig. A török hadsereg Szigetvár elfoglalása után nem folytathatta előnyomulása! Bécs felé. A védelmi vonal ezen a szakaszon hosszú időre megmerevedett. II. Szulejmán halálával lezárult a nagy török terjeszkedés ideje. A harcok ugyan teljesen nem szűntek meg, egyes helyeken lassan a török továbbterjeszkedett, s portyázó vállalkozásait is folytatta, de 25 éven át nagyobb hadjáratot nem vezetett Magyarország ellen. A török kézre került Szigetváron, közvetlenül az ostrom után „ ... nagy diván tartatott. . . győzelmet tudató leveleket írtak a birodalom kormányzóihoz és a különböző világtájakon uralkodó fejedelmekhez. Továbbá elhatározták, hogy a v>ár helyét maradéktalanul megtisztítják, mind a külső, mind a belső várat más, legújabb módon fogják megerősíteni. A mély árkok, bástyák és lőrések más méretek szerint lesznek. Evégből elegendő mennyiségű építőanyag beszerzéséhez a legnagyobb buzgalommal hozzáfogtak ..." — írja Szelaniki. A folyosón elhelyezett táblákon a szigetvári várépítést rekonstrukciós rajzok, fényképek segítségével mutatjuk be. A várat teljesen átépítették: a bástyákat kőből és téglából rakták. A belsővárat összeépítették a külsővárral, s az előbbi tulajdonképpen a külsővárnak egyik bástyája lett. A fa és tégla sajátosan török módon való alkalmazását a rekonstrukciós rajzok érzékeltetik. A szigeti várat szemléletesen mutatja be Evlia Cselebi 1664ben Szigetváron átutazott török utazó. Részletesen leírta a vá-