Bándi Gábor – Dankó Imre: Képek Mohács történetéből. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 8. Pécs, 1966)

Harc az Az egyre eresebben polgárosuló város életében önálló fontos szakaszt jelentett az önálló közigazgatásért közigazga- folyó küzdelem hűbéruirával a pécsi püspökséggel tásért szemben. Párhuzamosan a régi kereteket egyre inkább feszítő gazdasági fellendüléssel, közel száz évig küzdött a város, míg 1840-ben Ferdinánd szabadalom levelével rendezett tanácsú, önálló közigazgatással bíró várossá lett. Ekkor már Mohácsnak 8000 lakosa volt. (XX. tábla.) Az egész országot mozgósító 1848—49. évi szabadságharc Baranya megyei központja Mohács volt. A gazdag, felvilágosult polgároso­dó város az ország gazdasági vérkeringésénak egyik fontos centru­ma, átjárva a reformkor eszméitől, lelkesen állt a fórra dialom ol­dalára. Mohács az 1848 március 17-én értesültek Mohácson a pesti 1848-as eseményekről. A szemtanú Tormái Károly adatai szabadság- szerint a lelkesedés óriási volt. A kincstári sóház harcban kapuját, korlátját és a sópásztor botjának színét pl. átfestették fekete-sárgáról nemzeti színűre. Május 25-én új városi tanácsot és tisztikart vá­lasztották. 1848 augusztus 1-ón megalakult a nem­zetőrség Mohácson és a környék több falujában pl. Kölkeden és Szajkón is. A város a megyei nemzetőrség fő központja lett. Battyányi Kázmér kormánybiztos innen szervezte az eigész déldu­nántúli ellenállást. A lakosság nagyrésze a nem­zetőrségben vagy a honvédeknél szolgált. 1848 szeptemberében Jellasich Mohácsot megkerülve vonult észak felé hadaival. Szeptember 26-án a mohácsi nemzetőrség Oroszló­nál utolérte a bán csapatainak utóvédjét és Perczel Mór 'vezeté­sével elfoglalta a lőszer és málhakészletet, majd a 'városba szállí­totta azt. Majdnem a szabadságharc végéig kitartott Mohács a császá­riakkal szemben, mígnem 1849-ben a város melletti reforma tus temetőnél vívott csatában a nemzetőrség vereséget szenvedett és kénytelen volt feladni a környéket. (XXI. tábla.) Mohács a A rebellis polgárságot szigorúan megbüntették, a XIX. század városra hadisarcot róttak ki. A szabadságharc bu­második felé- kása után, a korábban kivívott önkormányzatot ben . megszüntették és csak 1860-ban kapta vissza jo-

Next

/
Thumbnails
Contents