Romváry Ferenc: A pécsi Modern Magyar Képtár. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 6. Pécs,1964)

csoportosuló Aktivista művészek fejlesztették tovább (pl. Tihanyi, Kmetty János, Uitz Béla, Nemes Lampérth József). A haladó művészek szenvedélyesen keresték az újat nemcsak a művészetben, a társadalmi életben is. Legtöbbjük jelentős szerepet vállalt a Tanácsköztársaság idején. Részt vettek a művészeti élet vezetésében, plakátjaik forradalmi harcra buzdítottak. A század magyar festészetének egyik legkiemelkedőbb művészegyénisége volt EGRY JÓZSEF, akinek több jelentős alkotása szerepei a gyűjteményben. Famnnkások című képén még a korai időszakára jellemző súlyos zöldesbarna olajfestéssel, vastag kontúrral körülhatárolt plasztikus alakokat jelenít meg, Vonzódott a szociális témához, majd a Balaton mellett letelepedve élte magányos életét. A közvetlen természeti élmény szabadította fel látását, a tó felett villódzó fények, a mindent magábaszívó pára ós a napfény özöne. Az egész lényét fogvatartó tájélményt öntötte az önmaga formálta sajátos kifejezési formába, az alig érezhető, érzékelhető szerkezetbe. „A Balaton párás fényében minden elveszti tárgyi valóját" - írta önvallomásában. A végtelen távlatokat sejttető fényben, párában feloldódik minden és új formát nyer, betölti a teret és az egészet magába foglaló atmoszféra elemévé válik. A természet és az ember látomásiszerű átköltéssel magasabb szintézisben új rendbe formálódik. A Balaton, a Badacsonyi szőlőhegy, és a Holdfényes balatoni táj fénnyel színezett atmoszférájában a természet és az ember örök viszonya, egymásrautalása fejeződik ki. Egry művészetével rokon MÄRFFY ÖDÖN festészete. Gazdag, sajátos színvilág az övé, képein érződik az egyszerrefestés frissesége

; halvány tónusok iszövik át a tárgyakat. Rózsaszín-lilás fényreflexek oldják fel a tájat és a csendéletet egyaránt. Önarckép-én az oldalról áramló fény fellazítja a formákat és kiemeli a profilt, - vörös-barnás színekkel szerkeszti meg a képet. DERKOVITS GYULA kezdeti időszakában szervesen kapcsolódott a Nyolcak hatására egyre jobban tért hódító, a nála expresszionizmussal átszőtt kubista képrendezéshez. 1930 körül alakult ki az új tartalmat egyéni formában megjelenítő stílusa. Két anya című képén a kubizmus formákat geometrizáló hatása érződik, az anyaság ősi, emberi áhítata. Az alakok teljesen betöltik a kép előterét, a folyón túli dombok, a háttérben levő fák és bokrok tömören összefogottak, keményen hangsúlyozottak. Kékes-zöldes színtónusuk az emberi alakok zöldes reflexein tükröződik.