Romváry Ferenc: A pécsi Modern Magyar Képtár. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 6. Pécs,1964)

A Nyolcak kompozíciós törekvéseit a harmincas évektől kezdve Szentendrén működő festők vették át. A kis dunamenti városka ódon házai, zeg-zúgos utcái, barokk templomai és a környező szelíd táj hatott képzeletükre. Nem a városka romantikáját keresték, főleg az épületek és a táj konstruktív építettsége, statikus nyugalma hatott művészetükre. Ehhez a csoporthoz tartozott a képtárban bemutatott Gadányi Jenő, Barcsay és Ámos. BARCSAY JENÖnél a tudatos képszerkesztés és a monumentalitás iránti igény kerül előtérbe. A Szentendrei táj-afc erőteljes vonalak szabdalják szét, a látott természeti élményt •átalakítja és szigorúan szerkesztett rendbe fogja össze. A szín másodlagos szerepet kap, a teret ós a formát a vízszintesek és a függőlegesek konstruktív váza hangsúlyozza. BENE GÉZA is ehhez a körhöz tartozott, bár csak egészen rövid időt töltött Szentendrén. A Fák és dombok fekete kontúrok közé feszített legyező szerűen összefogott fái alapformává, szinte levéllé egyszerűsítettek. A fák szimmetrikus ritmusát a háttér hullámvonalú domborulatai veszik át, a táj szerkesztett rendbe sűrűsödik. ÁMOS IMRE élete szorosan összefügg művészetével. Nála a szorongó életérzés, a fasizmussal szembeni iszony szürrealisztikus víziókat váltott ki. Zsúfolt szobabelsőt ábrázoló Csendélet-én a réveteg hangulatot árasztó lefokozott színek rossz sejtelmet sugallnak. A halványzöldes szín tompa egyhangúságából alig válik el a kenyeret takaró ruha és a virág élénkebb foltja. MARTYN FERENC 1940 óta él Pécsett, másfél évtizedes párizsi tartózkodás után telepedett meg városunkban. Művészi munkássága sokrétű, a természeti ábrázolás és az elvont szerkesztés gazdag változatai alkotják nagyszámú műveit. A baranyai tájat, a somogyi dombvidéket monokróm, villódzó színösszefogással festi, a tónusérték gazdagításával alakítja a formát. * A középső teremben akvarellek, rajzok, metszetek színes és fekete-fehér sokasága egészíti ki az első teremben látottakat. Különös figyelmet érdemelnek DÉSI HUBER ISTVÁN tömör megfogalmazású munkás- és munkaábrázolásai, finom rajzú lírai természetmegfigyelései. Erőt és elszánt akaratot tükröző Önarckép-én, egy küzdelmes életű proletárművész vall önmagáról.