Romváry Ferenc: A pécsi Modern Magyar Képtár. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 6. Pécs,1964)

NAGY ISTVÁN festészete is alföldi sugallaté. Erdélyben és Baján dolgozott csak huzamosabb ideig. Kevés olajképe közüi a Falusi udvar mély színeivel, sommázott formáival a konstruktív törekvésekkel mutat közeli rokonságot. Főként a pasztell és a szén volt a kifejező eszköze, tájai súlyosak, összefogattak, portréi tömör megfogalmazásúak. Teljesen magánosan, a világtól elszakadva ólt ós dolgozott GULÁCSY LAJOS. Képei sejtelmes, bizarr hangulatot árasztanak, őt főleg Itália kisvárosainak varázsa ejtette rabul. A realitás ós az álmok között lebegett, sajátos álomvilága pedig a magános ember menekülése az élettől, az aktuális kérdések elől. Ablaknál című képén síkszerű nagy felületek kapnak dekoratív szerepet és mindezt ködszerű, barnászöldes tónus fogja egybe. RIPPL RÓNAI JÓZSEF is magányosan élt Kaposvárott, bár korábban Párizsban az impresszionizmust dekoratív irányban fejlesztő „Próféták" csoportjához tartozott. Ebben az időben festett képein főként a rajzi elemek dominálnak, vonalkontúrral síkszerű felületeket alakított ki. Képei később színesebbé váltak, majd a 20-as években az impresszionizmushoz közelálló finom portrékat festett. Ebből a korszakából való a kiállított két pasztell is. A század elején az impresszionista látásmód ellenében, bár annak tanulságai napjainkig hatnak, Cézanne nyomán mindjobban előtérbe került a képépítés igénye, a látvány optikai képe helyett a tér és a forma, a konstruktív szerkezet hangsúlyozása A nagybányaiak napfényt és levegőt kiemelő közvetlen természetábrázolása helyett egy kisebb csoport nálunk is magáévá tette az új elveket. 1909-ben a későbbi Nyolcak közösen állítottak ki és rövid ideig tartó együttműködésük jelentős hatást gyakorolt a magyar festészetre. Az impresszionista felfogás szétesett, napfénytől fellazított formáit határozott szerkezetbe rendezték. Nem a jelenséget, a látványt, hanem a lényeget, az átalakított élményt jelenítették meg. A forma kiemelése érdekében gyakran torzítottak, a színek halk átmenete helyett a körvonal és konstrukció hangsúlyozásával igyekeztek a tér és a test szerkezetét kiemelni. Kernstok Károly szervezte meg a Nyolcakat, tagjai Berény Róbert, CVgtf/zv Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, és Tihanyi Lajos voltak. A Modern Magyar Képtár Pór és Orbán kivételével áttekintő képet nyújt működésükről. Elveiket a Kassák Lajos szerkesztette Tett és Ma című folyóirat köré