Füzes Endre – Mándoki László: Baranya népe. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 5. Pécs, 1963)

mesterek műhelyéből kikerült, gyakran gazdagon díszített kőkereszteket találtunk. Ma már mindenütt előretörnek a városi ízű, műkő- és márvány síremlékek, s amíg ezeket fel nem tudják állíttatni, beérik az egyszerű fakereszttel. Polgárosul a temető is . . . Katolikus kőkereszt és református fejfa Az egyházi ünnepek sorrendjéhez kapcsolódó, de ezektől legtöbbször független, valamennyi ősi népszokásra nem tudtunk kitérni. A téli népszokásokból a bukovinai székelyek maszkos betlehemezését emeltük ki és mutatjuk be fényképeken. Ilyen maszkok ma már nem készülnek és a régiekből is csak néhány maradt meg. Aprószentek napján, december 28-án gyermekek jártak házrólházra és fűzfából fonott korbáccsal veregették meg a háziakat. Helycnkint, magyaroknál és délszlávoknál egyaránt ma is hangzik még a hagyományos, legtöbbször a szokás eredetét megvilágító, eltorzított német szavakkal (Frisch und gesund) kezdődő mondóka, mint a lapos vitrinben is leírt változaton olvashatjuk. A vitrin másik felét a húsvéti szokások legismertebb tárgyai: a hímestojások töltik ki. A húsvéti tojások festése a népművészetnek tain