Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Gábor Olivér: Az avarok meghatározása és mitológiája
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 310 Renfrew és Paul Bahn könyvében az etnicitás általános, de nem kizárólagos tényezői a közös eredet, nyelv, szokások, kultúra, vallás, öntudat, összetartozás tudat és saját népnév ( Renfrew – Bahn 1999 : 181 ., Siklósi 2006 : 79 .). 23 Annyi biztosan állítható, hogy az antik görögség írott forrásai megemlítik az összetartozást és az elkülönülést, 24 noha az akkori etnikumokat elsősorban politikai és nem nemzeti kritériumok alapján határozták meg ( Geary 1983, Siklósi 2006: 85., Brather 2006: 63.). 25 A görögök összetartozás-tudatának kritériumai a következők voltak ( Herodotos VIII: 144.): közös eredet, hasonló szokások és vallás, elkülönülés más népektől (barbár az, aki nem beszél görögül). A rómaikanál jelentésbeli különbség alakult ki az ide vonatkozó szavak egyes- és többesszáma között: a natio szó magát a születési hovatartozást jelentette, míg a nationes már az idegen nyelvű barbárokat jelölte. A gens szó a klánt (nemzetséget) vagy törzset jelölte, a gentes viszont megszervezett barbár csoportokat (Großstämme, Völkerscha?en) ( Szűcs 1992: 51–54.). A populus ( Romanus ) fogalma pliniusi értelemben a hősies római „mi” tudaton alapult és kevéssé a hérodotoszi objektív népmegjelölésen ( Geary 2002, Mersdorf 2006: 292.). Természetesen a keleti eredetű nomád népeknek 26 is volt összetartozás tudata (Sui gentis/In-group-consciousness/Bewußtsein/Mi-tudat) ( Szűcs 1992: 20., 60., 229.). Az orkhoni feliratok (8. század) külön szóval nevezték a törzset ( bodun ) és külön a török törzsek szövetségét vagy birodalmát ( el ). Ez utóbbi szó ( el ) persze már nem etnikai alapú összetartozást jelölt ( Szűcs 1992: 197., 208.). A népvándorlás korának nomád népei etnikailag legalább olyan színesek voltak, mint a germán népek. 27 Az etnikus karakter, az összetartozás tudat és a vérrokonság hite is egyaránt alárendelődött a politikai szerveződésnek ( military kingship/Heerkönigtum/hadikirályság ). Ezeknek a népeknek vallott eszmévé vált ( Geary 2002, Mersdorf 2006: 291.). A történelmi múlt és legendák akár modern alakítására sok más eset mellett a finnek is példát adtak ( Fewster 2002, Bollók 2006: 273.). Az etnicitás tehát a mesterségesen kialakított/átvett mítoszok és hagyományok révén valóban konstrukció. 23 A modern etnicitás pedig már az egyének sorozatos döntésein alapul ( Bálint 2011: 7.). 24 Homeros a hellén hagyományok alapján pelaszgoknak nevezete a legrégibb attikaiakat ( Odysseia Liber 19). Thukydides a Déloszon kihantolt halottakat káriaiaknak hívta megfigyelés alapján: „ Mikor az athéniak ennek a háborúnak (ti. a peloponnnésosi) a folyamán megtisztították Délos szigetét, s kiürítették az itt a szigeten elhunytak sírjait, ezeknek több, mint felében káriaiakat találtak: fel lehetett ismerni őket a velük eltemetett harcifelszerelésekről, és a temetkezésekenek a káriaiaknaknál még ma is szokásos módjáról.” ( Historia I. – Szabó 2009: 7.) 25 Az etnikum kérdése a régészetben nem megkerülhető, nem tagadható, mivel a korabeli írott források is beszélnek róla ( Vida 2006: 213.). Megfordítva: etnikai következtetés nem lehetséges történeti adatok nélkül ( Bierbrauer 2008: 5., 9., Bollók 2006: 272–273.). 26 Az ún ’keleti nomádok’ területei Kínától a Kárpátokig húzódtak, legnyugatibb állomásként a Kárpát-medencével. A hasonló természetföldrajzi viszonyokból adódóan azonos életmódot folytattak, mozgékonyságuk révén pedig állandó kapcsolatot fenntartva kultúrájuk is hasonult. 27 Az avar kagán Hét nemzetség ura volt ( Theophylactus VII: 7., 12., Theophanes: 6171), a türk kagán pedig Hét nemzetség és 7 világtáj uralkodója ( Nicephorus Callistus Xantophulus XVIII: 30.). ( Szádeczky-Kardoss 1992: 14., 108., 110., 223.).
