Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Dénes Andrea: Vadnövények gyűjtögetése és piaci árusítása Baranya megyében egykor és ma. Etnobotanikai áttekintés és napjaink gyakorlata
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 68 keresletet mutató időszakokban többen árulnak természetben gyűjtött fajt, és az egyébként mást áruló kofák is többen kiegészítik portékájukat a keresett, szezo- nális, vadon növő fajokkal, de leginkább medvehagymával. Erdei termék (vadnövény és gomba) árusítást a pécsi vásárcsarnokban beadott engedélyek alapján 55-en végeztek 2015-ben. Az ehető, friss vadnövények közül medvehagymát, vadgyümölcsöket és vadnövényes díszcsokrokat árulnak a legtöbben szezonálisan vagy alkalmilag. „Tavasszal medvehagyma… amikor ősszel elfogy a gomba, akkor fagyöngyözök” mondja az egyik árus, és ezt többen is így gyakorolják. A gyűjtés helye Baranya megye. A gyűjtők / árusok a legtöbben nem pécsiek, hanem egy-egy Pécshez közeli településről járnak be. Van, aki autóbusszal, kézben hozza be az árut: „… azt írjad szívem, hogy öreg mami, két szatyorral hozza, két szatyorral viszi, amit nem ad el.” Többen régóta árulnak vadnövényt, 15-20-25 éve is. A legtöbben a csipkebogyót említették, mint régóta gyűjtött növényt. A vadnövény kínálat évről évre is különbségeket mutat, tendencia nem állapítható meg, elsősorban a termés mennyisége a meghatározó. 2015-ben nagyon jól termett például a húsos som, többen árulták, míg a korábbi években egyáltalán nem volt a piaci kínálatban. 2014-ben és 2016-ban nem termett a környéken galagonya és kökény, így a piacon sem volt nagy kínálat ezekből, míg 2013-ban legalább 15 árus árulta ezeket. 2013-ban az erdőben éppen kibújt medvehagymát tartósan hó borította, így az árusítás igen későn indult. Megvitatás Baranya megye természetes élőhelyekben még mindig elég gazdag tájai jó lehetőséget biztosítanak a vadnövények gyűjtésére fogékonyaknak. Egykor ki is használták ezt az itt élők. Bár nem sok település gyűjtési szokásairól áll rendelkezésre régi feljegyzés, talán megengedhető az a következtetés, hogy valószínűleg nem csak azokban a falvakban gyűjtöttek, ahol feljegyzés született erről. A gyűjtögetés az élelmek kiegészítésének és a házi gyógyításnak egykor mindenhol része lehetett. A jól hasznosítható vadnövények vagy éppen a különlegességek a megye nagyobb városainak piacaira is eljuthattak, Pécs, Pécsvárad, Szigetvár piacait említik a források ( Nyilassy 1951 , Völgyi 2015 ex litt.). A legtöbb régi (és mai adat is) Pécs piacairól van, amelyek Király (2001: 89.) szerint a legdrágább hazaiak között említhetők, az áru ugyanis szinte mindig távolabbról érkezett ide, és ez ma sincs másképp. Talán ez is oka annak, hogy a vadnövény-árusítás napjainkban is jellemző, és a korábbi időszakokban is megvolt, de főként csak ehető vadgyümölcsöket és dísznövényként árult vadvirágot kínáltak. Magyarországon ma, más városok piaci kínálatáról nem áll rendelkezésre adat – vagy csak nagyon szórványosan –, így összehasonlításra nincs lehetőség, de az azért sejthető, hogy Pécsett több körülmény együtthatása
