Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Dénes Andrea: Vadnövények gyűjtögetése és piaci árusítása Baranya megyében egykor és ma. Etnobotanikai áttekintés és napjaink gyakorlata
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 66 vény ömlesztett vagy csokros árusítását a mai szabályozás tiltja. Régen a család ellátására sokan gyűjtöttek, de volt, aki vándorárusoktól vagy helyi füvesasszonyoktól jutott hozzá: „Mi a teát sosem szedjük, hoznak a cigányok.” (özv. Szűcs Józsefné ( Nyilassy 1951: 54.)). A piacokon is csak a legismertebb, kipróbált gyógyfüvek voltak keresettek: „ Kamillát, hársfát szödöm, de nem adom el, nem értékös, … az ezerjófüvet is szödöm, el is adom, … piacon, olyan csomókba, mint a mecseki teát. De az nem olyan drága, mert csak az veszi, aki gyomorfájós és meggyőződött róla, hogy az, jó. A mecseki tea meg nem csak orvosság. ” (Kovács Józsefné ( Nyilassy 1951: 57.)) Magyarországon igen korán, 1904-től, a kolozsvári gyógynövénytelep megalakulásától kezdődött a gyógynövények szervezett felvásárlása, feldolgozása, kereskedelme ( Tétényi 1995: 504–505.), amely napjainkig működik. Piaci gyógyfű-árusításról kevés adat van, ilyen például Grynaeus (1964) a szegedi piac utolsó gyógyfüves asszonyairól megemlékező közleménye. A mai pécsi piac gyógyfüves embere már a törvényeknek megfelelően, csomagolt, feliratozott gyógyfüveket, tinktúrákat és kencéket árul (2012–2013-ban árult a piacon, ma már önálló üzlete van). Pécsi piaci vagy vásári gyógynövény-árusításról 10 faj esetében van adatunk (2. táblázat). A mecseki tea ( Melittis melissophyllum ) régen nagyon keresett volt, piacra is többször került, a pécsi gyógyszertárak is vásárolták, és a 11. ábra: Fűzbarka és ehető vadhagyma „vadsnidling” árusítása (fotó: Dénes Andrea, 2012) 12. ábra: Hársfavirág árusítása a pécsi vásárban 1970-ben (fotó: Mándoki László 1970, Janus Pannonius Múzeum fotótára / Lsz. 19978)
