Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
SZEMLE - Gerner András: Kulisszatitkok a pécsi televíziózás múltjából
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 576 épült Pécsett ki a városi (kábel)televíziózás, s annak alkotói teremtettek szintén kiemelkedő értékeket. 2015 novemberében jelent meg A mi képernyőnk – Fejezetek, kulisszatitkok a pécsi televíziózásról című kötet, amely (1976-tól kezdve) három és fél évtizedet elemez a baranyai megyeszékhely sajtótörténetéből. A könyv megszületésének közvetlen kiváltó oka az volt, hogy az MTV Pécsi Stúdióját 2011ben megszüntették, így azóta csak a városi szórású Pécs TV és a dél-dunántúli adáskörzetű Pannon TV műsorát láthatják a nézők. A mi képernyőnk című kötetet forgatva a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója mellett a városi televíziózás elindítása és 2011-ig tartó fejlődése, valamint a ’90-es években Pécsett néhány évig működő kereskedelmi tévék – Baranya Televízió, Mecsek TV – is fontos szerepet kapnak. A szöveges részeket fotók, egykori újságcikkek és más illusztrációk teszik gazdagabbá. Hogyan készült a kötet? Kezdetben volt a felismerés: hiába ennyire gazdag értékekben a több évtizedes pécsi televíziózás, ezeket az eredményeket eddig még senki nem összegezte ilyen átfogóan, az egykori adások, filmek, műsorok alkotóival még nem készült erre vonatkozó tematikus háttérbeszélgetés, életútinterjú. Két kötet született a témában (Az első évtized, Húszévesek); ezek értékesek és informatívak, így forrásként sokszor támaszkodtam ezekre a szerkesztés során. Azonban mivel más műfajban íródtak, egyik sem ad átfogó képet a pécsi televíziózás fejlődési ívéről, továbbá Az első évtized 1986-ban, a Húszévesek 1996-ban jelent meg, azóta számos jelentős esemény történt a helyi televíziózásban. Édesanyámmal, Hárságyi Margittal – aki 23 évig dolgozott szerkesztő-riporterként, műsorvezetőként és sok más beosztásban az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójában – elhatároztuk, hogy nekilátunk a nagy feladatnak. Tudtuk, hogy a huszonnegyedik órában járunk, hiszen az anyagfelvétel kezdetén (2011 elején) a pécsi tévézés kezdeteinek felelevenítésére alkalmas emberek közül többen már nincsenek közöttünk. Először azt gondoltuk, hogy a pécsi televíziózás múltjában meghatározó négy-öt személyt kérünk fel arra, írja le emlékeit, történeteit szakmai pályafutásáról, majd ezekből a memoárokból szerkesztünk egy kötetet. Példaként a Foglalkozásunk: sportriporter című antológia lebegett a szemünk előtt, amelyben a szakma akkor legjelesebb képviselői (pl. Dávid Sándor, Gyulay István, Knézy Jenő, Vitray Tamás) adták közre körülbelül fejenként 20-20 oldalban legjobb anekdotáikat, s engedtek bepillantást a kulisszák mögé. Hamar beláttuk azonban, hogy megfelelő koordináció és külső ösztönzés nélkül ez nem valósítható meg. A televíziósok közül sokkal többen szeretnek (és lássuk be,
