Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
SZEMLE - Gerner András: Kulisszatitkok a pécsi televíziózás múltjából
Kulisszatitkok a pécsi televíziózás múltjából 577 tudnak…) beszélni, mesélni, mint „nyomdakészen”, stílusosan írni, valamint ez esetben az összes szerzőtől egy megadott határidőre kellett volna „behajtanunk” az írásokat. Előfordulhatott volna az is, hogy valaki mellékes, csak a bennfentesek számára izgalmas, viszont az olvasóközönség számára kevésbé érdekes, lényeges témákat fejtegetett volna, így ezeket az anyagokat vagy vissza kellett volna utasítanunk, vagy tartalmuk jelentős részét átszerkesztenünk. Így az a döntés született, hogy inkább mi keressük meg az összes interjúalanyt, és az általunk fontosnak talált kérdésekben visszaemlékezéseket, életútinterjúkat készítünk velük. Ez is csak látszólag tűnt egyszerű feladatnak… Ahogy a kötet utószavában írom: „ Fontos volt eldöntenünk, kit és milyen alapon szólaltatunk meg. A kezdetekben tett rövid összegzésünk szerint a pécsi televíziózás történetében szerepet vállaló műszaki és más területen dolgozók száma meghaladja a négyszázat. Valamennyiük szerepeltetése több könyv terjedelmét meghaladná. Ezért úgy határoztunk, hogy – vállalva döntésünk ódiumát – a kört az alábbiak szerint szűkítjük: olyanokat kerestünk, akik meghatározó szerepet játszottak a folyamatokban. Megkerestük az összes főszerkesztőt, stúdióvezetőt, tévétulajdonost. Előnyt élveztek a szerkesztő-riporterek, az operatőrök és a rendezők, hiszen előbbiek felelősek a műsor szellemi tartalmáért, képi megvalósításáért, a rendezők pedig összefogják és irányítják a műszaki stáb és a szerkesztők munkáját. A hőskor tanúitól minden lényeges mozzanatot igyekeztünk megtudni: olyan szakemberekkel beszélgettünk, akik még 35, majd 16 milliméteres filmre is dolgoztak, akik el tudták mesélni, milyen volt, amikor 10-12 fős stábok több napos terepszemle után érkeztek egy-egy forgatásra.” Az elhatározást tettek követték. A kezdeti időszakban édesanyám, Hárságyi Margit úgy döntött, a szerkesztői munkát teljes mértékben átadja nekem, kérésére társszerzőként sem kívánt szerepelni, így végül a kötetet azóta író-szerkesztőként jegyzem. Miért érdemes lapozgatni a könyvet? A mintegy 70 személyes hangú visszaemlékezésre építő művet forgatva számos érdekes történetet felelevenítve rajzolódik ki a közelmúlt. Az első kilenc fejezetben az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának megalakulásáról olvashatunk – az előzményekről, a kezdeti műsorpolitikáról és koncepcióról, azokról az ötletekről és műsorokról, amelyek Pécsett születtek meg először. A Stúdió több alapítóinak (Hárságyi Margit, Sóvári Gizella, Békés Sándor, Bükkösdi László, Füzes János, Gombár János, Pánics György) életműve egy-egy hosszabb fejezetet kap, majd a nemzetiségi műsorokról mesélnek az egykori és mai alkotók. A kötetben – a pécsi televíziózáshoz való korábbi kötődésük miatt – olyan országosan ismert médiaszemélyiségek is megszólalnak, mint Belénessy Csaba, Erős Antó-
