Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
NEMZETKÖZI KUTATÁSOK - Walterné Müller Judit: „Oroszföldön meggyötörve – Aranyló hagymakupolák vigaszában”. Elhurcolt magyarországi fiatalok szovjet kényszermunkán 1944–1949
„Oroszföldön meggyötörve – Aranyló hagymakupolák vigaszában” 561 2. ábra: Urál, a PERM-36 lágermúzeum (fotó: W. Müller Judit) „Málenkij robot” – ártatlanul elhurcoltak Hazánk társadalmának régi adóssága, hogy méltóképpen emlékezzen és emlékeztessen azokra az ártatlanul elhurcolt magyar állampolgárokra, azokra a százezrekre, elsősorban fiatal nőkre, leányokra, fiúkra, akiket 1944–1945-ben vittek el szülőföldjükről igazoltatás, vagy néhány hétre szóló kis munka, azaz „málenkij robot” hazugságával több, általában 3–5 évig tartó szovjetunióbeli kényszermunkára. A civil elhurcoltak utolsó hazatérői csak 1949 novemberében hagyhatták el a lágerüket. A „málenkij robot” kifejezés eredete az orosz „ málenkájá rábótá ” (маленькая работа), amely „kis munkát” jelent. Mivel a második világháború során a hazánkba érkező szovjet fegyveres szervek képviselői ezzel a hazugsággal – mint például: két-három hét kukoricatörés Bácskában, máskor vasút- vagy repülőtér-építés stb. – hurcolták el a polgári lakosság tömegeit, így ennek az orosz kifejezésnek a hibásan elterjedt „málenkij robot” fordítása lett a köznyelvben, valamint a kutatók, történészek körében is a civil lakosság szovjetunióbeli kényszermunkára hurcolásának terminus technicusa. A mai Magyarország területéről mintegy 160.000 polgári lakost, a korabeli második világháborús, 172 km 2 területű, közel 15 millió lakosú úgynevezett
