Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
NEMZETKÖZI KUTATÁSOK - Walterné Müller Judit: „Oroszföldön meggyötörve – Aranyló hagymakupolák vigaszában”. Elhurcolt magyarországi fiatalok szovjet kényszermunkán 1944–1949
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 558 A családom is – éppúgy, mint minden német nemzetiségű család a Kárpát-medencében – átélte, megszenvedte azokat a megpróbáltatásokat, melyeket a második világháború utáni, származáson alapuló kollektív büntetés jelentett. Anyai nagyanyám közel négy évet töltött kényszermunkán a Szovjetunióban „málenkij roboton”, nagyapám négy évig volt hadifogoly. Apai nagyanyámat is „felvették” a jóvátételi munkára elhurcolandó civil személyek listájára, ám ő az első éjszaka – életét kockáztatva – megszökött, apai nagyapám pedig közben szintén hadifogságba került. Majd újabb „büntetésként” a német nemzetiségűeket megfosztották jogaiktól, vagyonuktól, és mintegy 200.000 embert – így családom egy részét is – kitelepítették az akkor romokban heverő Németországba. Az „elűzöttek” közül sokan a több hetes ismeretlen, veszélyes utat és az itthoni teljes bizonytalanságot vállalva visszaszöktek magyar hazájukba. Számomra a kollektív büntetéssel sújtott ártatlan civilek: a fiatal lányok és fiúk, gyermekes fiatalasszonyok, a háborúból épphogy hazatért férfiak kényszermunkára hurcolása nemcsak hivatásbeli kutatás, hanem személyes, családi ügy is. Nagy ajándékot kaptam a sorstól: a Pécs-Baranyai Németek Nemzetiségi Köre szervezésében kutató- és zarándokúton vehettem részt, mely a Donyec-medence, az Urál környéki és a kaukázusi táborok és temetők felkeresését tűzte ki célul. Ott állhattam annak a baskíriai fűrésztelepnek a helyén, ahol nagymamám oly sok sorstársával együtt mintegy négy éven át jóvátételi „rabszolgamunkát” végzett. Kutatótársaimmal együtt emlékezhettem meg az elhurcoltakról, elmondhattam egy Miatyánkot lelki üdvükért, és virágokat helyezhettem el társaimmal együtt az emlékműveknél. Mindemellett kutatócsoportunk jelentős kutatások eredményeit is magáénak tudhatja. A történeti háttér Mindenekelőtt egy történeti bevezető segítségével szeretném a sokáig elhallgatott eseményeket bemutatni: 1944 végén a második világháború a végéhez közeledett. Az emberiség történetének addigi legnagyobb katasztrófája az 1945-ben megkötött fegyverszüneti egyezményekkel azonban korántsem zárult le. A rég áhított béke helyett milliók számára az igazi megpróbáltatások csak ekkor kezdődtek, pedig ezen áldozatok nagy része fegyvert sosem fogott. A katonák és hadifoglyok mellett civilek: idősek, nők, i?ak és gyerekek százezrei vesztették el otthonukat, vagyonukat, szabadságukat, és sokan életüket is az elkövetkező zavaros években. A hadiesemények során fogságba esett katonák mellett civil internáltak százezreit is jóvátételi kényszermunkára vitték a Szovjetunióba, mégpedig nagyrészt nemzetiségi alapon. Őket a háború utolsó hónapjaiban hurcolták el.
