Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)

NEMZETKÖZI KUTATÁSOK - Walterné Müller Judit: „Oroszföldön meggyötörve – Aranyló hagymakupolák vigaszában”. Elhurcolt magyarországi fiatalok szovjet kényszermunkán 1944–1949

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 558 A családom is – éppúgy, mint minden német nemzetiségű család a Kár­pát-medencében – átélte, megszenvedte azokat a megpróbáltatásokat, melyeket a második világháború utáni, származáson alapuló kollektív büntetés jelentett. Anyai nagyanyám közel négy évet töltött kényszermunkán a Szovjetunióban „málenkij roboton”, nagyapám négy évig volt hadifogoly. Apai nagyanyámat is „felvették” a jóvátételi munkára elhurcolandó civil személyek listájára, ám ő az első éjszaka – életét kockáztatva – megszökött, apai nagyapám pedig közben szintén hadifogságba került. Majd újabb „büntetésként” a német nemzetiségűeket megfosztották joga­iktól, vagyonuktól, és mintegy 200.000 embert – így családom egy részét is – kitelepítették az akkor romokban heverő Németországba. Az „elűzöttek” közül sokan a több hetes ismeretlen, veszélyes utat és az itthoni teljes bizonytalansá­got vállalva visszaszöktek magyar hazájukba. Számomra a kollektív büntetéssel sújtott ártatlan civilek: a fiatal lányok és fiúk, gyermekes fiatalasszonyok, a háborúból épphogy hazatért férfiak kényszer­munkára hurcolása nemcsak hivatásbeli kutatás, hanem személyes, családi ügy is. Nagy ajándékot kaptam a sorstól: a Pécs-Baranyai Németek Nemzeti­ségi Köre szervezésében kutató- és zarándokúton vehettem részt, mely a Donyec-medence, az Urál környéki és a kaukázusi táborok és temetők felke­resését tűzte ki célul. Ott állhattam annak a baskíriai fűrésztelepnek a helyén, ahol nagymamám oly sok sorstársával együtt mintegy négy éven át jóvátételi „rabszolgamunkát” végzett. Kutatótársaimmal együtt emlékezhettem meg az elhurcoltakról, elmondhattam egy Miatyánkot lelki üdvükért, és virágokat he­lyezhettem el társaimmal együtt az emlékműveknél. Mindemellett kutatócso­portunk jelentős kutatások eredményeit is magáénak tudhatja. A történeti háttér Mindenekelőtt egy történeti bevezető segítségével szeretném a sokáig elhallga­tott eseményeket bemutatni: 1944 végén a második világháború a végéhez közeledett. Az emberiség tör­ténetének addigi legnagyobb katasztrófája az 1945-ben megkötött fegyverszü­neti egyezményekkel azonban korántsem zárult le. A rég áhított béke helyett milliók számára az igazi megpróbáltatások csak ekkor kezdődtek, pedig ezen áldozatok nagy része fegyvert sosem fogott. A katonák és hadifoglyok mellett civilek: idősek, nők, i?ak és gyerekek százezrei vesztették el otthonukat, vagyo­nukat, szabadságukat, és sokan életüket is az elkövetkező zavaros években. A hadiesemények során fogságba esett katonák mellett civil internáltak százezreit is jóvátételi kényszermunkára vitték a Szovjetunióba, mégpedig nagyrészt nemzetiségi alapon. Őket a háború utolsó hónapjaiban hurcolták el.

Next

/
Thumbnails
Contents