Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
MÚZEUMPEDAGÓGIA - Gál Éva – Huszár Zsuzsanna – Potkovácz Milán: Beszámoló a roma holokauszt téma múzeumi feldolgozásáról. A Janus Pannonius Múzeum és a Pécsi Tudományegyetem módszertani fejlesztő projektje
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 552 mindannyiunk számára egyszerre volt tanulási és fejlesztési folyamat, a tanulók személyiségének fejlesztési lehetőségeit a kiállítás kontextusában is át kellett gondolnunk, a Nemzeti alaptanterv 5 előírásaival és pedagógiai tervezés és értékelés szakmai tendenciáival összhangban. A múzeumpedagógiai fejlesztés és differenciálás módszertani tervezése során meglévő szakmai ismereteink alkalmazását és bővítését egyaránt meg kellett oldani. Lényegében ezt jelentette esetünkben a kompetenciaalapú megközelítés érvényre juttatása. 6 Itt jegyezzük meg, hogy a legtöbb hallgatói ötlet az Élet Terméhez kapcsolódott, ezért nem volt könnyű teljesíteni azt a célkitűzést, hogy minden teremhez készüljenek feladatok. A kiállítás súlyos mondanivalója fejlesztői szempontból is nehezen leküzdhető nehézségeket jelentett elsősorban érzelmi szempontból. Ebben a leküzdhetetlenségben talán éppen az emberi létezés mint határhelyzet átélhető tapasztalatából jelent meg valami. Az elkészült múzeumpedagógiai segédletek A kurzus keretei közt elkészült segédletek három csoportját a szakfordítások, a foglalkozástervek és a foglalkozási keretbe nem helyezett kiegészítő feladatok képezik. A kurzusra járó idegen nyelvszakos diákok felvetése és önálló munkája nyomán elkészültek a kiállítási térben megjelenő feliratok angol, orosz és francia nyelvű fordításai. Fülöp Flóra és Almádi Zsófia készítették az angol, Révész Dóra és Meszlényi Vivien az orosz, Szabó Rafael pedig a francia fordításokat. Bár ennek a munkának a befejezése, időigényessége okán áthúzódott a következő szemeszterre, a közreműködő diákok lelkiismeretessége nem engedte meg, hogy az önkéntes vállalás teljesítése elmaradjon. A tantermi és múzeumi foglalkozások tervezése és leírása során igyekeztünk kellően árnyalt, ugyanakkor praktikus sémában tervezni. Ennek érdekében a következő szempontokat érvényesítettük: helyszín, létszám, időkeret, tartalmi fókusz, életkori szempontok, NAT-kapcsolódás, nevelési cél, az ismeretbővítés kulcsfogalmai, képességfejlesztés, attitűdformálás, tanulói tevékenységek, munkaforma, a tervezett tanulói tevékenységekhez kiválasztott kiállítási tárgyak, illetve források, a szükséges egyéb eszközök, eredményességi és értékelési szempontok, ajánlott irodalom. 5 110/2012. (VI. 4.) Kormány Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 6 A pécsi tanárképzésben alkalmazott múzeumpedagógiai kurzusok jellemzőiről bővebben: Huszár 2016: 83–90.
