Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
NÉPRAJZ - Pulszter Zsuzsanna: Húsz éves a Baranya népművészete című állandó kiállítás
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 490 Az 1963-ban és az 1996-ban nyílt néprajzi állandó kiállítások összevetése Tekintsünk most időben néhány évtizednyit vissza. A jelenlegit megelőző állandó kiállítás 1963-ban nyílt a pécsi Néprajzi Osztályon, Baranya népe címmel. Ez a kiállítás ugyan lebontásra került, egy része, a házrekonstrukciót bemutató terem megmaradt belőle eredeti elrendezésében, és ma is látható „Ormánsági házbelső”-ként a Néprajzi Múzeum emeletén. Az akkori tárlatot a következőképpen mutatja be a kiállításhoz kiadott vezető: „A Janus Pannonius Múzeum állandó néprajzi kiállítása átfogó képet kíván nyújtani Baranya népének életéről; nemcsak a csillogó felszínt, az ünnepnapokat igyekszik bemutatni, hanem mindenekelőtt azt a gazdasági-társadalmi alapot, amelyre a népi kultúra felépült. Az első terem bevezetés: a legfontosabb általános tudnivalókról tájékozódik itt a látogató. A második terem a népi gazdálkodást, a harmadik a Baranyában különösen jelentős kendermunkát ismerteti. A negyedik »terem« egy három helyiségből álló régi ormánsági ház belső képe. Az előtte húzódó folyosón a népi építkezéssel foglalkozunk. Az ötödik helyiségben megyénk lakóinak népművészetét vázoljuk, a hatodikban és a hetedikben népviseleteiket mutatjuk be. A hetedik terem végén a legismertebb baranyai népszokások tárgyi és fényképes anyagát állítottuk ki.” ( Füzes – Mándoki 1963 : 3 .) Ebből az áttekintésből kitűnik, hogy az 1963-ban megnyitott kiállítás átfogóbb tematikát ölelt fel, nemcsak népművészeti vonatkozású tárgyakat mutatott be, de a népi élet számos más vonatkozását is érintette a tárlat. Ahogy a kiállítás készítői megfogalmazták: „Bármelyik témával megtölthettük volna a rendelkezésre álló helyet, azonban helyesebbnek véltük a jelenlegi megoldást: inkább átfogó képet adunk, ha vázlatosat is, mint hiányosat.” ( Füzes – Mándoki 1963 : 3 .) Nyilvánvaló, hogy teljes képet egyetlen tárlat sem képes adni soha, mégis úgy érezhetjük a fenti sorokat olvasva, hogy a Baranya népe című tárlat olyan állandó kiállítás volt, amely, ha csak részleteiben is, de a szélesen értelmezett népi kultúra tág spektrumát igyekezett megmutatni – nyilván az adott kor tudományos paradigmáinak megfelelően. Mit mutat meg az 1996-ban nyílt Baranya népművészete című tárlat? Noha a kiállításban több helyen láthatunk archív fotókat, amelyek különböző népi életképeket ábrázolnak vagy egy-egy paraszti portrét jelenítenek meg, a paraszti kultúra egészéről, a népművészetet létrehozó és éltető életmódról mégsem kapunk mélyebb, összefüggésekkel teli képet. „Sikeresnek mondható, hogy monografikus jelleggel készült, bár így elég keveset tud nyújtani az egy-egy terembe beszorított témákból. A kiállítás szövegszegény, azonban a (...) vezető (...) bő képanyagával kiegészíti a látni valókat, szövege pedig feleslegessé tesz sok belső feliratot” – írta Mándoki László 1966-ban az akkori, Baranya népe című állandó kiállításról (Mándoki 1966 : 295 – 300 .). Amint látjuk, szavai érvényesek mai ki-
