Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Josef Schwing: Bolyongó helynevekről. Megjegyzések Tóth Endre „Pécs Quinqueecclesie nevének eredetéről” című cikkéhez
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 404 hamisítványok. Ha Koller nek igaza volna, akkor a pécsi püspökség 1009. évi alapító okiratának későbbi másolatában szereplő, rövidített melléknévi alakot ( qui vocabitur Quinqueeccl.) tekinthetnénk a név első említésének. Amennyire megállapítható, Tóth Endre egyedüliként osztja Koller nézetét. E zzel azt is bizonyítottnak véli – és ennek megállapítása tűnik elsődleges céljának –, hogy a név latin nyelvű magyar névalkotás. Azonban szolgál egy további meglepetéssel is, miszerint a Conversioban szereplő Quinque Basilicae helynév nem is Pécs re vonatkozik . 2 Tóth Endre – mondhatnánk – régi bort tölt új tömlőbe, hiszen már 25 éve is ezt a felfogást képviselte ( Tóth 1991), és mostani téziseiben szintén csak ezt ismétli a korábbihoz képest némi kihagyással. Nézetének tarthatatlanságát 2009-ben 3 neves tudósok meggyőző érveit is felsorakoz tatva mutattam be. Mivel – bármi okból is – nem reagált e felvetéseimre, az alábbiakban vetem őket össze az ő fejtegetéseivel. Quinque Basilicae Történelmi forrás: ad Quinque Basilicas temporibus Liuprammi ecclesię dedicatę sunt (Conversio [c. 11.], 870 körül). A következetes érvelés érdekében Tóth kénytelen tagadni, hogy a Quinque Basilicae helynév a mai Pécset jelölné, mert ily módon nem ütközik logikai akadályba az elmélete, mely szerint a Quinque Ecclesiae helynév magyar „találmány” volna. Ezzel kívánja tehát elejét venni annak, hogy bárki is összefüggést feltételezzen a két név között. Emiatt kellett képbe kerülnie annak az öt templommal vagy szakrális épülettel rendelkező, Quinque Basilicae nevet viselő fiktív helységnek, amely természetesen csak a Mura vidékén, Nyugat-Magyarországon vagy Szlovéniában 4 létezhetett, ahol fennállt a római kontinuitás. Állítása szerint Liupram salzburgi érsek ezen a helyen, nem pedig a mai Pécs területén szentelt templomokat 853-ban. Mivel Karantániában jelentős számban léteztek a kelta-római kontinuitást őrző helynevek, elkép zelhetetlen, hogy az Arnolfinumban és a következő évszázadok császári okleveleiben szereplő település a 9. században felszentelt templomaival és egyéb épületeivel nyomtalanul eltűnhetett volna a föld színéről. Nem 2 mint előtte Vékony (1986: 58. köv.) – vö. Schwing 2009 : 18 . 3 Schwing 2009. (A könyv a Pécs város neveiről szóló publikációk legaktuálisabb összefoglalását adja. Megrendelhető: Lenau Ház, H-7621 Pécs, Munkácsy Mihály u. 8, 7621 Telefon: +36 72 332 515, e-mail: info@lenau.hu) 4 1991-es tanulmányában Tóth a Szávától délre kereste a települést. Vékony (1986: 58 köv.) szerint Quinque Basilicae és Quinque Ecclesiae egy és ugyanazon helységre vonatkozik.
