Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Josef Schwing: Bolyongó helynevekről. Megjegyzések Tóth Endre „Pécs Quinqueecclesie nevének eredetéről” című cikkéhez
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54 403–422. Pécs, 2017 Bolyongó helynevekről Megjegyzések Tóth Endre „Pécs Quinqueecclesie nevének eredetéről” című cikkéhez Josef Schwing Universität Mannheim – Germanistische Linguistik, D-68131 Mannheim e-mail: dr.schwing@t-online.de Kulcsszavak : történelem, diplomatika, paleográfia, névtan, nyelvészet, nyelvtörténet Keywords : history, diplomatics, palaeography, onomastics, linguistics, language history Absztrakt A szerző fő célja a Pécs város neveivel kapcsolatos névtani kutatások jelenlegi állásának bemuta tása, a 2009-ben – Tóth Endre Pécs Quinqueecclesie nevének eredetéről című cikkére mintegy válaszként – megszületett, ellenérveket felsorakoztató tanulmánya eredményeinek összefoglalásá val, és azok továbbfejlesztésével. Sorrendben (a tanulmány súlypontjaként) a latin „ Quinque Basilicae ” és „ Quinque Ecclesiae ” nevek, végül a „ Pécs ” név eredetének aprólékos forráselemző, illetve nyelvészeti, nyelvtörténeti szempontú kutatási eredményeit tárja fel, a korábbi nézetek összefoglalásával és az új eredmények bemutatásával. Bevezető A fent nevezett cikktől, amely egy hosszú távra tervezett, nagy volumenű munkában 1 látott napvilágot, azt várnánk, hogy Pécs nevei kutatásának mai állását tükrözze. Az olvasó azonban már a bevezetésben különös értelmezési kísérlettel találja magát szemben. Eszerint évszázadokon át tévúton jártak azon kutatók nemzedékei, akik azt a nézetet képviselték, hogy a Quinque Ecclesiae helységnév – amely Ad V aecclesias alakban az Arnolfinumban (D Arn.+184), valamint II. Ottó (973–983) és III. Ottó (983–1002) a salzburgi érsekségnek szóló adományleveleiben, illetőleg megerősítő okleveleiben (D O.II.165 és D O.III.1) 970 és 984 között jelent meg. A teória szerint e tévedés mindaddig fennmaradt, amíg Heinrich Koller osztrák történész (1970) elő nem rukkolt azzal a felfedezéssel, hogy a fenti oklevelek a 11. század közepéről származó 1 Vonyó – Font 2015: 13–19.
