Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Dénes Andrea – Biró Marianna: Erjesztéssel feldolgozott vad- és kultúrnövények Magyarországon – etnobotanikai áttekintés
Erjesztéssel feldolgozott vad- és kultúrnövények Magyarországon 39 Ribiszkefélék (Grossulariaceae) Ribes nigrum L. / fekete ribiszke: Gyümölcsbor ( Kóczián 2013: 31., Papp – Horváth 2013: 88.) és erjesztett, szénsavas gyümölcsszörp ( Pálfay 2014 ex verb.) készült a terméséből. Ribes sp. / ribizlifaj & Ribes rubrum L. / vörös ribiszke (piros ribizli): A ribizlibor készítése egyes vidékeken jelentős volt ( Géber 2004: 161.), Soós (1942: 74.) szerint a nálunk a gyümölcsborok közül leginkább a ribizlibor volt elterjedve. Ribes uva-crispa L. / köszméte (egres): Bor készült gyümölcséből ( Kóczián 2013: 31.). Ribes alpinum L /. havasi ribiszke (vad ribizli, leánykafüge): Bor készült gyümölcséből ( Dénes et al. 213: 62.). Szőlőfélék (Vitaceae) Vitis vinifera L. / kerti szőlő (borszőlő): Gyümölcséből bor, borpárlat, törkölypálinka készült széles körben ( Szathmáry 1930, 1932, Andrásfalvy 1957, Ambrus et al . 2003, Balázs 1986, 1998, 2008, Börcsök 1980 , Égető 2001, Petrovits 1890, Varga Gy. 1970, Vincze 1960, Siska 1987: 192., Novák 2012, Aradi et al 2016, http://www.hungarikum.hu/ ). A borecet vagy a törkölyecet készítése szintén általános gyakorlat volt korábban ( Nagyváthy 1820, Szathmáry 1932, Ortutay 1977). Nagyváthy (1820: 142., 147.) szerint érett szőlőből is erjesztettek ecetet, és ecetízesítőül használták a szőlővirágot is. Ecetet „ egres ” (éretlen) szőlőből is készítettek egykor, amelyhez az éretlen fürtökből készült ecetágyra poshadt bort vagy seprűt öntöttek ( Bencsik (1973: 124.). Törkölyében paprikát is savanyítottak (Kisbán 1981 , Kisbán 1997: 513., Pethő 1998: 147., Baszler 2006; Vajkai 1939: 181., Jantner 1977: 4., Balázs-Kovács 2009: 211.; Burján 2016 ex verb., Tar 2017 ex verb.), ez néhol még ma ugyanúgy gyakorlat ( Kramer 2016 ex litt., Balázs-Kovács 2014 ex litt). Már csak történelmi adatként ismert, hogy törkölyében tarlórépát is savanyítottak ( Kisbán 1981 ). A szőlőhajtást különösen az Alföldön szívesen tették, és néhol teszik ma is a kovászos uborkába ízesítőül (3. ábra). Parthenocissus tricuspidata (S. et Z.) Planch. / japán vadszőlő: „ ecetes ugorkába ” tették fekete termését és vékony hajtását ízesítőnek. A termésből ecetet erjesztettek és bort is készítettek ( Nagy R. 1942 : 272 ., 273 .). Rózsafélék (Rosaceae) Prunus avium (L.) L. / vadcseresznye, cseresznye : Gyümölcséből különösen a ter- mesztettből pálinka készült ( Ujvári 1957, Petercsák 1978, Balázs 1986: 282., Balázs 1998, Dénes et al. 2013: 51., Ikvai 1985: 224.), van, ahol a vadcseresznyét is gyűjtötték pálinkának ( Ujváry 1957: 242., Petercsák 1978, Balázs 1998, Balázs 2008, Kardos 1943, Lackner 1990: 59.). A babarci németek a törkölyös paprikát cseresznyelevéllel vastagon rétegezve érlelték ( Baszler 2006). Prunus armeniaca L. / sárgabarack (kajszibarack): Pálinkának kedvelt volt gyümölcse ( Balázs 2008, Kardos 1943, Bálint 1977, Balassa – Ortutay 1980, Kisbán 1997, Balázs 1998, Balázs 2008), ma is híres a kecskeméti és gönci barackpálinka ( Farnadi et al. 2002).
