Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Dénes Andrea – Biró Marianna: Erjesztéssel feldolgozott vad- és kultúrnövények Magyarországon – etnobotanikai áttekintés
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 36 ( Kardos 1943 , Bálint 1977 , Kisbán 1977 , L. Sinkó 1996). Pálinkát ritkábban főztek búzából, akkor is inkább rozzsal keverve ( Szathmáry 1930, Novák 2012: 369.). Zea mays L. / tengeri kukorica: A kukoricából készült boza (enyhe alkoholfokú sör) az Alföldön még ismert volt a XIX. sz.-ban ( Ortutay 1977, Kisbán 1997, Paládi-Kovács 1966). Pálinka – bár nem jó minőségű – készült kukoricából csíráztatott búzával, árpával keverve is; a II. világháború után a fekete pálinkafőzés legtöbbször kukoricából volt ( Borzsák 1941: 225, Nagy Gy 1975 : 301 ., Ikvai 1977 : 160 ., Balázs 1986 : 276 ., Balázs 1998 , Börcsök 1980 : 99 .) . Kóczián (2013: 31., 2014: 301.) kukoricaszemből készített borról is beszámol rónaszéki gyűjtései között málébor néven. Bődi ( 1965: 157.) és Kóczián (2014: 300.) hordós káposzta ízesítőként is említi a csöves kukorcát. Keserűfűfélék (Polygonaceae) Fagopyrum esculentum M. / pohánka (hajdina, tatárka): Edelényben az erjesztett (gabona)lé savanyító „ tatárkakorpából ” készült a XIX–XX. század fordulójáig ( Paládi-Kovács 2007: 5.). A régi magyar világ gabonapálinkái között hajdinából készült pálinkát is említ ( Szathmáry 1930). Zöldségek Káposztafélék (Brassicaceae) Brassica oleracea L. var . capitata L. / fejes káposzta: Tejsavas erjesztéssel széles körben savanyúság (hordós káposzta) készült és készül belőle napjainkban is. Gyorserjesztéssel, kovásszal is savanyították néhol ( Nagyváty 1820, Kisbán 1977 , u.ő. 1981 , Varga G. 1993, Balassa – Ortutay 1980, Kardos 1943, L. Sinkó 1996,, Baksa – Horváth 1990: 110., Knézy 1984: 149., Farnadi et al. 2002, Pethő 1998: 147.). Babus (1976: 43.) gyűjtése szerint a hordós káposzta levét alkalmilag meg is ítták. Brassica rapa L. subsp. rapa / tarlórépa: A fejes káposztához hasonlóan tejsavas erjesztéssel savanyították ( Kisbán 1977, u. ő. 1981, Kardos 1943, Nagyváthy 1820, Baksa – Horváth 1990: 110., Knézy 1984: 149., Farnadi et al. 2002, Pethő 1998: 147.), van, ahol fejes káposztával együtt is (Kisbán 1977, Kisbán 1981, Kardos 1943, Nagyváthy 1820,, Baksa – Horváth 1990: 110., Knézy 1984: 149., Farnadi et al. 2002, Pethő 1998: 147.). Történelmi adatok szerint törkölyösen – egészben a törköly közé téve – is savanyították ( Kisbán 1981, Pethő 1998: 147.). Armoracia rusticana G. Gaertnn. B. Mey. et Schreb. / közönséges torma: Gyökere fűszer a tejsavasan erjesztett káposztában, vizes uborkában és a törkölyös savanyításnál is ( Bereznai – Mészáros 2010: 249., Világ 1925: 25., Kóczián 2014: 281.). Zemplénagárdon ismert volt a tormacibere , amiben tormával és más fűszerrel együtt erjesztették a korpát, leszűrve tejjel, tojással habarva ették ( Páll 1985: 344.). A bor kezelésére, hogy ne legyen virágos, megtisztított tormadarabot lógattak Páll (1985: 344.) szerint.
