Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Buzás Gergely: A szászvári vár régészeti kutatása
Ha feltételezésünk helyes, és a vár közvetlen szomszédságában talált fal tényleg a kápolna maradványa, úgy kétségtelenné válik, hogy a kápolna és az udvarház építése összefügg: a két épület tájolása azonos, és az udvarház előudvarának tervezésekor figyelembe vették a kápolnát. Mivel a kápolna alapítója a búcsúengedély szerint Alsáni Bálint volt, az udvarház építőjét is benne kell látnunk. A kápolnaalapításra és az udvarház építésére azonban nyilvánvalóan nem a búcsúengedély kiadásakor, hanem jóval korábban került sor, az udvarház kőfaragványainak stílusa szerint inkább Alsáni püspökségének (1374–1408) elején, még az 1370-es évek közepén, amikor Bálint püspök alkancellárként pályájának első csúcspontjához ért. Ekkor, 1374-ben hajtotta végre másik egyházi alapítását is, az alsáni ferences kolostor létrehozását ( Fedeles 2009: 115.). Az udvarház építészettörténeti jelentősége Összességében az emeletes, háromosztatú, hosszoldalán bejárati toronnyal bővített épület a késő középkori magyarországi kastélyok tipikus példája. 2 Előz2 Számtalan analógiáját ismerjük ennek a formának: Simonyi, Devecser, Jánosháza, Zsennye, Zalacsány stb. Összefoglalóan a középkori magyar kastélyokról: Koppány 1999. A szászvári vár régészeti kutatása 367 14. ábra: A vár nyugati palotaszárnya: palotaszárny nyugati árnyékszékaknája a befalazott árnyékszék-ajtó helyével 2015-ben (1), a palotaszárny keleti pincegádorának ajtókeret maradványa 2015-ben (2) (fotó: Buzás Gergely) 1. 2.
