Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Gábor Olivér: Az avarok meghatározása és mitológiája
Az avarok meghatározása és mitológiája 317 Írott és régészeti források alapján a kaganátus névadói és irányítói az elitet adó keleti nomádok voltak ( Stadler 2008a: 47.), akik lassan letelepedtek. Számuk a keletről érkezőkkel folyamatosan gyarapodott, így ennek köszönhetően a Kárpát-medencében a 8. századra az anyagi kultúra homogenizálódik ugyan ( Stadler 2008a: 67.), de továbbra is a könnyűlovas-íjász-övgarnitúrás dominanciát képviseli. 46 Ezek után a 9. század politikai változást hozott. 47 A keleti hagyományú elit, akitől az ún. Traditionskern 48 származott ( Pohl 1998: 19.), elbukott a külső és belső harcokban, ez a kaganátus megszűnésével járt. A romanizált népesség és a később betelepített bizánci csoportok egymástól való szétválasztása azért nehéz, mert anyagi kultúrájuk azonos tőről fakadt és nagyjából együtt változott, azonos irányban (kosaras fülbevalók, korongfibulák, stílustűk, állatfejes karkötők). 49 Kuber története alapján egy részük kivonult a kaganátus területéről ( Miracula Sancti Demetrii II : 286–288., Szádeczky-Kardos 1992: 220.), más részük a Keszthely környéki temetők által tanusított módon a 8. századra avarrá vált. 50 46 Általános avar viselet az írott források szerint a sztyeppei ruházat és lószerszám: reflexíj, kard, öv, kengyel, etc. ( Mauricius , Strategikon I: 2, 2, 6–8, 10., Stadler: 2008a: 67.). A kutatás által általánosan kora avarokhoz kötött viseleti elemek és eszközök: arany fülbevalók mindkét nemnél, varkocsszorítók (?), íj csontlemezek, kardok „P”-függesztővel ( Stadler 2008a: 67.). A bizánci források 626 után is keleti nomád népként kezelik az avarokat. Jelen tudásunk alapján azonban az avarnak mondott közép-európai nép itt alakult ki a Kárpát-medencében ( Bálint 2011: 10.). 47 Az avar kronológia alapjait az írott forrásokból ismert dátumok adják, ugyanakkor a kaganátus végének története kevéssé ismert ( Stadler 2008a: 47.). A 9. századi avar régészeti anyag meghatározása problémás: Peter Stadler jelenti az egyik szélsőséget, aki statisztikai módszerekkel 680-ra tette a késő avar kor kezdetét, és a 9. századot kizárta ( Stadler 2008a: 56–58.). Makkay János viszont szintén statisztikai elemzéssel a 8. századi leletek egy részét a 9. századra tette ( Makkay 2003). 48 Reinhard Wenskus által használt kifejezés a Traditionskern (Kernel of traditiones) , vagyis a törzs összetartozásának azon elemei, melyek a törzs összetételének változása után is állandók maradnak. Walter Goffart szerint azonban a hagyományok szóbeli terjedése valójában lehetelenné teszi a Traditionskern fennmaradását ( Goffart 2002: 33–34.), ugyanakkor a múlt konstruálása társadalmi szükséglet és funkció, ami mégiscsak fennmaradó hagyományokat feltételez ( Bollók 2006: 268–269.). 49 Róma erős kulturális hatást gyakorolt még évszázadokkal a bukása után is, de nem etnikum, hanem birodalom volt ( Pohl 1998: 20.). Az avar időkben is fennmaradni képes romani népesség kisebb csoportjai helyi különálló hagyományaiknál fogva már inkább mutatnak „etnikus” jellegeket. 50 A vallás speciális identitási faktor. Míg a pogány vallások befogadóbbak voltak, addig a monoteizmus természeténél fogva kizárja más istenségek létezésének lehetőségét. Ezért a kereszténység régészeti emlékei könnyebben elkülöníthetők. Ugyanakkor a kereszténység általában univerzális identitásként az etnikai kategóriák feletti tényező volt: Populus Christi ( Szűcs 1992: 77.). Máskor a vallási jellegek az etnikai identitáshoz is kapcsolódtak, megkönnyítve azok régészeti azonosítását. Az avarok vonatkozásában a romanizált lakosság maradékainak, a bizánci foglyoknak és a germán túlélők egy részének etnicitás felett álló keresztény identitása romló formában egészen a 8. század végéig fennmaradhatott ( inlitteratis clericis - MGH LL Concil 176/7). A 8. század végén megérkező Karoling hódítók ismét elhozták a kereszténységet. A keleti népelemek és a szlávok többsége a 9. század előtt viszont valószínűleg pogány maradt.
